Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-46

78 XLVb ORSZÁGOS ÜLÉS. Ezt pótolnunk, részben legalább jóvátennünk kell, lm meg akarjuk tartani nagyhatalmi állásunkat, mely feltétele létünknek. De, méltóságos főrendek, mint minden jelszó, úgy a nemzetiségi kérdés hypertrophiája is elő fog tűnni, de ha már egy nemzetiségileg elégedetlen Ausztriával meggyült a bajunk, úgy végkép lehetetlennek tartom egy gazdaságilag elégedetlennel való megélést; nem a kiegyezést értem, melynek számbajövő differentia politikai jelmezökből kivetkeztetve Ausztriára nézve számbajövő tényezőt sem képeznek, de a jövőről beszélek. Mi rragyarok, és ebben gondolom valamennyien egyetértünk, erős, egészséges Ausztriát kívánunk, jogainkat megvédjük, de praeponderantiát nem kívánunk. Hogy iparunkat fejlesztjük, az jogunk és kötelességünk, de hogy ezt Ausztria megérti és a mi kedvünkért tönkre menni nem akar, az ép oly jogos, mint természetes. Jogos tehát egészen azon óhajuk, hogy iparuknak, melyből maholnap tán előt b mint hisszük, lesz iparunk is, új piaczot szerezzenek; ezért megkívánja ennek megteremtése, külkereskedelmünk megvédése, valamint az erélyesebb külpolitika kifejtése azt, hogy előbb-utóbb emeljük hadi'engerészetünket. Én e kérdéseket csak azért hoztam fel, mert szerény nézetem szerint a felemiitett és fel nem emiitett kiadások elkerülhetetlenek, de az ország más adóerejét nagy mértékben túlhaladják ; ezért tartom szükségesnek, hogy czéltudatosan előre készüljünk és kövessünk el mindent, hogy productiónkban is elsősorban természetesen gazdasági productiónkat emeljük, a mit komoly munkával és nagy befektetésekkel kell is, lehet is elérni. Amidőn ily lényeges, nagyszabású feladatok megvédése előtt állunk, nagy megnyugvással látom a tárczát azon férfi kezében, kit "még rövid idővel ezelőtt az egész ország pártkülönbség nélkül ismét ministemek óhajtott, de üdvözlöm átalában különösen a kormányelnököt, ki köz- és mezőgazdaságunkban egyaránt otthonos, hadügyünk igényeit csak úgy ismeri, mint külügyeink bajait, szóval tud, mer és akar, mint senki ebben az országban. Nem kutatom a számos okát gazdasági elmaradottságunknak. Annyi azonban bizonyos, hogy éveken át hibázott a törvényhozás és még inkább a törvényhozók azzal, hogy ezt a tárczát engedték igen soká másodrendű, sőt majdnem rangban a legutolsóvá sülyedni. És tán ma is az volna, ha nem jő vala valóságos mentőangyalként az árhanyatlás, phylloxera és az agrarsocialismus. Egy másik jellemző vonása kormányzatunknak a részletek elhanyagolása, fitymálása; azért határoztam el magamat arra, hogy olyan jó ügyeket, melyek a nagyközönség és országgyűlés átalános érdeklődésén kivül állanak és bár pontosak, állandó mostohái a törvényhozásnak, támogatni, védeni fogok állandóan, főleg a könnyen elhárítható hibákra hívom fel az ország és a kormány figyelmét, és ha ez elegendő nem volna a helyzet teljes feliárására, kritikával is élni fogok, a mi törvényhozói jogom és kötelességem is. Használni kívánok az ügynek, figyelmeztetni kívánom a ministert és nem gáncsolni akarok. Ezen szempontból kérem ő nagyméltóságát, fogja fel azokat, a mit mondandók, a méltóságos főrendektől pedig engedelmet kérek, hogy bizonyára untatni fogom, de hálára nem is számítok; már ezen tény által is tán előbbre viszem pártfogoltaim ügyét. A megélhetésnek mindig nehezebb volta és a tudományok haladásának következménye ez utóbbiaknak felhasználása gazdasági czéljaink elérésére. Ezen üdvös tendentia érvényesült akkor is, a midőn 1891-ben néhai Bethlen András gróf, a földmívelésügyi ministerium fönhatősága alatt álló földtani intézet keretében felállított egy agronom geológiai osztályt, melynek hivatását a nagy közönség előtt homály borítja, működése eddig kevés reális haszonnal járt. A földtani intézetnek feladata — hisz ezt neve is elárulja, — első sorban az ország területének tudományos szempontbóli geologicus átkutatása. Az agronómiai osztály, a mint a méltóságos főrendek előtt ismeretes, bolygónknak csak legfelsőbb külső kérgével, az elmállott kőzetekkel vagyis a termő talajjal foglalkozik. A földtani intézet tudományos kutatásai