Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.
Ülésnapok - 1896-46
76 XLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. azt Poroszország adataiból láthatjuk; 1894-ben a német hadsereg porosz részében a tüdővészes katonák gyógykezelése egy és félmillió ápolási napot vett igénybe. Ez a hadügyi tárczára nehezedik, a mi nem következnék be, ha a tüdővészes katonák a szolgálatból elbocsáttatnának. A tüdővész által okozott államgazdászati károk egyrészét is emiithetem fel a német birodalmi statisztikának kimutatásai szerint, a melyekből kitűnik, hogy 1894-ben a németországi tüdővészes betegek révén szenvedett munkaveszteség egymaga 40 millió márkát tett. Ezen adatokkal szemben talán indokoltnak fogja találni a méltóságos főrendiház, hogy ezt a tárgyat újra szőnyegre hoztam. És most még engedelmet kérek arra, hogy néhány rövid szót szóljak közegészségügyünknek egy másik factoráról, az orvosok képzéséről. Az orvosok képzésének előmozdítása a közoktatásügyi ministerium hatáskörébe tartozik és ő nagyméltósága a közoktatásügyi minister úr csak nem régen nyilatkozott a képviselőházban, hogy azonkívül, a mi eddig történt a orvosok képzésének az előmozdítására az egyetem körében, még egy olyan intézkedés tervével is foglalkozik, hogy minekelőtte az orvosok a gyakorlatba kilépnek, kórházi gyakorlatot tartoznak teljesíteni két évig, de legalább is egy évig. Hisz ez nem tartozik ugyan a belügyi tárczához közvetlenül, hanem kihat az ország közegészségügyére és azért vagyok bátor ezt ezen a helyen felemlíteni. Ő excellentiájának, a közoktatásügyi minister úrnak ez a törekvése mindenkinek a helyeslésével fog találkozni, a ki az orvosok képzésének behatását a nép jóllétére ismeri,, és én előre kinyilatkoztathatom, hogy, ha ő excellentiája erre vonatkozó törvényjavaslatot, vagy akármilyen intézkedést szándékozik tenni, azt szerény erőmhöz képest mindenesetre támogatni fogom. De mégis fel kell hivnom a nagyméltóságú kormánynak figyelmét egy következésre, a mely következést a képviselőházban is felemiitettek, épen maga ő excellentiája a közoktatásügyi minister úr is reflektált rá, hogy tudniillik jól tudja, hogy az orvosi képzés ezáltal költségesebbé és terhesebbé válik az illetőkre. Hogy az ilyen megterheltetésnek a következményei miképen fejlődhetnek, azt egy más alakban felhozhatom az egyetem történetéből, magam is szerepelvén a dologban. Báró Eötvös Józsefnek a közoktatásügyi ministerségeig az egyetemen kétféle rendszer állott fenn az orvosi tudományok körében, tudniillik az orvosdoctomak, a medicináé doctornak és a sebészeknek, a chirurgusoknak a tanítása; és én magam a chirurgusok tanításának egyik tanszékére voltam kinevezve és olyan hallgatósággal bírtam, a mely orvosi tudományt tanult akkor, a mikor kötelezve volt két gymnasialis osztálynak az elvégzését kimutatni. Amidőn boldogult Eötvösnek azután előterjesztettem, hogy ilyen előképzés mellett lehetetlen orvosokat képezni, akkor fokonként oda ért az ügy, hogy bárd Eötvös intézkedett az iránt, hogy a chirurgiai osztályba is csak azok vehetők fel, a kik 6 gymnasiális osztályt végeztek, Természetesen igen üdvös intézkedés volt, azt mondhatnám, mellőzhetetlen üdvös intézkedés, Igen, de mi volt ennek a következménye? Az, hogy két év alatt oda jutottam, hogy egyetlen egy hallgatóm sem volt, (Derültség.) mert mindazok, a kik 6 gymnasiális osztályt végeztek, azt mondták, hogy inkább végeznek még kettőt és akkor mennek medikusnak. Ha tehát az orvosi képzésnek méltán követelt magas fokát akarjuk elérni, és ennek az érdekében a kórházi gyakorlatot kötelességszerűvé teszszük azoknak, akik az orvosi gyakorlatba kilépnek, ugyanakkor, méltóságos főrendek a másik oldalát is tekintetbe kell venni a dolognak, tudniillik hogy micsoda előnyöket nyújt a közegészségügy rendezése, micsoda előnyöket nyújt az állam azoknak, akik talentumukat, fáradságukat, képességűket ennek az állásnak szentelik. És hogy ezek az előnyök jelenleg lefelé mennek és hogy ennek következtében az a vonzó erő, a melyet az orvosi állás a fiatal emberekre gyakorol, sülyed, annak a nyilvános tanúságára felhozom azt, hogy 10 év alatt az orvosnövendekeknek a száma éppen felényire apadt le. Ismétlem, nemcsak én, de kétségtelenül a közegészségügynek minden barátja mellette lesz annak, hogy azon javítás és sok más javítás a képzésben, a melyet ö excellentiája a közoktatásügyi minister úr intendált, létre jöjjön, de jó hatást csak akkor fog elérni az ország, hogy ha más oldalról megtörténik mindaz, a
