Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 121 a polgári jogokat sértő ténykedést eltiltsa és állami jogrendével szabályozza, kétségbe nem vonható. Fel méltóztattak azt is hozni, hogy ebben a szakaszban bizonyos üldözési tendentia van, hogy a benne foglalt intézkedések mindenekelőtt kivételes törvény jellegével bírnak, a menynyiben azok a lelkészség ellen és specialiter a katholikus lelkészek ellen irányozvák. Legyen szabad mindenekelőtt megjegyeznem azt, hogy ez a 171. §-ra semmiesetre sem tartozik; mert ennek alanya mindenki lehet, csak lelkész és egyházi functionarius nem, a mint ez annak szövegéből is kitűnik. Mert hiszen ellentétbe van helyezve a 170. §-sal, a melynek alanya pedig csak egyházi személy lehet. A különbség abban áll, hogy ott csak egyházi személy, a 171. §-ban pedig semmiesetre sem követheti el a büntetendő cselekményt. De kivételes jelleggel nézetem szerint nem bir ez az intézkedés. Nem bir kivételes jelleggel, ha ezt a törvényjavaslatot egész összefüggésében tartjuk szem előtt, a mint ez már több oldalról hangsúlyoztatott és a mint ezt különösen a ministerelnök úr kiemelte. Ezen javaslat mindenféle választási visszaélésnek elejét akarja venni, ez és a jelen szakaszokban foglalt is egyike azon választási visszaéléseknek, melyek előfordultak és a melyektől tartani lehet. A törvény tehát eltiltja nem specialiter csak ezt, hanem eltilt valamennyi választási visszaélést. Különben hogy vannak törvények, melyek a lelkészek ellen irányulnak, az kétségtelen. Hiszen kell lennie törvénynek, mihelyt oly visszaélések vannak, a melyek csakis lelkészek által követhetők el. Ez nem privilégium odiosum a lelkészekre nézve, hanem minden élethivatásnál előfordul. Vannak törvények,"melyek a birák ellen, a közhivatalnokok ellen, az ügyvédek ellen, az orvosok és mások ellen irányozódnak, illetőleg látszanak irányozva lenni, mert oly cselekvényekröl szólanak, a melyeket csakis ezen hivatásokban lehet elkövetni. Méltóztattak azt is felhozni, hogy bizonyos zaklatásokra fog ez a törvény vezetni. Erre nézve legyen szabad megemlítenem, hogy ilyen zaklatások végre is minden büntető határozmán ynyal szemben előfordulhatnak. Senki sincs FŐRENDI NAPLÓ. 1896—1901. III. KÖTET. az ellen biztosítva, hogy ellene hamis feljelentés ne tétessék. A garantia azonban itt első sorban az," hogy az ilyen feljelentés felett független bíróság itél, a mely bíróságra az állam minden polgárának becsülete, élete,szabadsága bizva van. A garantia továbbá abban rejlik, hogy a ki ezen bíróság által ártatlannak találtatik, az teljesen rehabilitálva van. Sőt a büntetőtörvény tovább megy. Mert a ki hamis feljelentést tesz, hamisan vádaskodik, az súlyos büntetéssel, öt évig terjedhető fegyházzal büntettetik. Sőt még az is büntettetik, a ki könnyelműen vádol. Méltóztattak továbbá azt felhozni, — és ezt különösen Schlauch Lörincz bibornok úr ő eminentiája is felhozta — hogy ez a szakasz határozatlan. Erre nézve legyen szabad megemlítenem azt, hogy a szakasznak szövegezése talán kifogás alá eshetik, de semmi esetre sem annyira határozatlan, hogy azt a bíró ne alkalmazhatná, és pedig" biztosan ne alkalmazhatná. A mi mindenekelőtt az 1-sö pontot illeti, abban különösen kifogás alá vétetett az a kitétel, hogy: »a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tesz.« Ez a kitétel szól egy concret választásról, Vmint hogy átalában ez a törvényjavaslat concret választást tart szem előtt, és szól oly "nyilatkozatról, mely egy concret választás eredményét befolyásolhatja és befolyásolni képes is, arra alkalmas, azt egyenesen czélba veszi. Ebben az irányban a törvényjavaslat nem határozatlan, nem határozatlanabb, mint sok más törvény, a mely szóval elkövethető büntetendő cselekményről szól. Hiszen az izgatás fogalma, a törvény érvénye megtámadásának fogalma, a felhívás fogalma valamely bűncselekmény elkövetésére, vagy — hogy egészen közelfekvő példát hozzak fel — a' bűntetőtörvénykönyv 187. §~ában említett rábírni törekvés, a mely a közhivatalnokra nézve használtatik, ki hivatali hatalmával visszaélve, valamely választót rábírni törekszik, hogy bizonyos jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon: ezek is mind szintén oly kitételek, melyek a végén concret birói megitélésnek/[vannak kitéve. Az a példa, a melyet a herczegprimás ő eminentiája felhozott, véleményem szerint kissé messze megy, mert azt hiszem, ha a sekrestyében tenne a lelkész nyilatkozatot, hogy 16