Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

122 XLV1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. a jelölt derék ember, nem fog akadni biró, ki a nyilatkozatot ezen szakasz alá vonná. Mert hiszen először is a biró úgy fogja alkalmazni a törvényt, hogy a vallás szertartásának végzésére rendelt helyiség csak akkor és addig az, a mikor annak a szertartásnak végzésére van rendelve. Továbbá pedig, ha v alakit kidicsérek, ez magában véve nem a választás eredményének befolyásolását czélző nyilatkozat. Egyébiránt arra nézve szabad legyen még csak azt megemlítenem, hogy jobb szöveg nem ajánltatott. A mi a közhivatalnokra nézve a büntetőtörvénykönyv 187-ik §-ában mondatik, az igaz, eltér ettől. De méltóztassék szem előtt tartani, hogy a 187. §. a közhivatalnoknak bárhol végzett befolyásolási cselekményére terjed ki; ez a szakasz azonban csak bizonyos helyen, a vallási szertartás végzésére rendelt helyiségben, illetőleg ily vallási cselekmény közben mondott szavakra vonatkozik. Ha talán a törvényhozó azt tartotta volna szem előtt, hogy a bírónak nem szabad a tárgyalás folyamán a választást befolyásolnia, valószínűleg sokkal tágabb kifejezést használt volna. A mi illeti a 2. pontot, a melyet Schlauch Lörincz bibornok ő eminentiája kifogásolt, abban különösen azt méltóztatott kifogásolni, hogy a kegyszerek elvonásával való fenyegetés oly cselekmény, a melybe az állam be nem avatkozhatik. Nézetem szerint itt nem arról van szó, méltóságos főrendek, hogy az állam azt határozná meg, mikor szabad kegyszereket kiszolgáltatni és mikor kell azokat megtagadni. Hanem arról van szó, hogy szabad-e ezzel a cselekménynyel fenyegetni és szabad-e erre a cselekményre nézve Ígéretet tenni a választás befolyásolása czéljából. Azt hiszem, ahhoz nem fér kétség, hogy az egyház szempontjából sem lehet megengedett cselekmény, az egyház sem engedheti meg, hogy valamely kegyszert vagy egyházi functiót választási czélból szabad legyen igérni, vagy szabad legyen annak elvonásával fenyegetni. így tehát véleményem szerint nem lép a törvényhozó idegen sphaerába, hanem ugyanabban a sphaerában marad, melyben az egyébként mozog, tudniillik abban, hogy a választások tisztaságát, a választások szabadságát akarja megvédeni minden ellentétes befolyással szemben. Ezen törvényjavaslat és ezen szakaszok nem tartalmaznak semmiféle üldözési tendentiát, nem tartalmaznak nemcsak a kormány szempontjából, hanem objective sem tartalmaznak, a törvényjavaslat egész összefüggését tartva szem előtt. Ezek az egyháznak tanítási szabadságát sem érintik. Nem rendelik el, hogy mit szabad, mit nem szabad tanítani, hanem csakis ezen tanítási szabadság czímén elkövetett törvénysértést, az állam fontos érdekeinek megsértését helyezik tilalom alá. Nem is érintik, mint ezt már a ministerelnök úr kiemelte, a vallás és a vallásos meggyőződés befolyását a választásokra és az egyház érdekeinek megvédését a választások alkalmával, hanem igenis azt megkövetelik, hogy a midőn az egyház a választások alkalmával érdekét védi, az egyházi férfiak és hivők mint választópolgárok szerepeljenek és az egyház ne mint hatalom lépjen fel az államhatalommal szemben, mert hiszen ez azt hozná magával, hogy ha ezen az úton továbbhaladnánk, és az egyház az ő saját fegyvereivel akarná érdekeit a választások alatt megvédeni, akkor az állam saját pressionalis eszközeit vehetné vele szemben igénybe, a mit, azt hiszem senki sem akar. Ezek alapján vagyok bátor a méltóságos főrendeknek ezen szakaszt elfogadásra ajánlani. Cziráky Antal gr. jegyző: Esterházy Miklós Móricz gróf! Esterházy Miklós Móricz gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Azon beszédek után, melyek ezen padokról elhangzottak, s a melyek elmondásával Magyarország főpapjai nemcsak politikai jogaikat gyakorolták, de egyszersmind ezen alkalommal, valamint más alkalommal is, midőn az anyaszentegyház érdekei szóban forognak, nekünk világi híveiknek útirányt szabnak, vajmi kevés hozzáfűzni valóm van a vitához. De ha mégis a méltóságos főrendek kegyes elnézését és türelmét igénybe veszem, teszem ezt egyrészt azért, hogy bebizonyítsam azt, hogy a szőnyegen levő kérdés nem kizárólag, — legyen szabad igy kifejeznem magamat, -— papi kérdés, vagy máskép kifejezve, hogy ezen kérdésben nézeteltérés nem lehet a tanitö és a hallgató egyház tagjai közt. Mi azon