Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

114 XLVII. ORSI ságát veszélyeztetnék és a választók jogának gyakorlatát korlátoznák. Mindezekből logice oda lehet concludálni, hogy ezt a törvényjavaslatot átalánosságban csak a legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk, ámbátor azért el sem képzelhető, hogy talán ezentúl a választások körüli visszaélések teljesen elnémulnának és ezen törvény §-ainak szigorú megtartását fogja kitűzni magának mindenki a választásoknál, sőt határozottan meg vagyok győződve, hogy gyakorlatilag ezentúl sem fognak egy politikai párt részéről sem ezen törvényszabta keretekben szigorúan mozogni, sőt azt a megjegyzést is bátor vagyok megkoczkáztatni, hogy a választó közönség közül akad igen jelentékeny rész, mely nem is fogná örömmel fogadni ezen törvény szigorú megtartását, mert a választást, különösen a falukon egy kis aratásnak tekintik és kis lakodalmi mulatság gyanánt sokan epekedve várják, azt tartva, hogy elv ide, elv oda, az adónemfizetés úgy sem valósulhat meg, — mert azt egész okosan belátják, hogy a dolgok természeténél fogva ez lehetetlen, — a nagy politikát végezzék azok, a kik ahhoz értenek, nekik pedig legalább minden öt évben egyszer legyen egy-két heti ingyen vígabb élet és egy kis napidíj a voxért. Méltóságos főrendek ! A törvényjavaslat főbb intézkedéseit szemügyre véve, első sorban is bátor vagyok érinteni azon nevezetes, nagy port felvert és különösen s talán saját szempontjukban nagyon természetesen az igen tisztelt papság részéről ellenszenvre talált intézkedéseket. Kezdetben, mignem olvastam a törvényjavaslatot s teljes félremagyarázható ti an valódiságában csak hallomás, eszmecsere után voltam informálva, egész őszintén megvallom, magam is kissé túlságos beavatkozástól és korlátozástól tartottam. De most, midőn látom, hogy e törvény csakis azon lelkészeket akarja megtorolni, kik a lelkiekkel való hatalommal élnének vissza, hogy a választói jog szabad gyakorlatát korlátozzák és a választókat nem méltó eszközökkel megfélemlítsék s csak azokra szól, a kik esetleg az Isten házát lealacsonyítanák politikai társalgó termekké, most már egészen máskép bírálom el a dolgot s teljesen jogosnak tartom ezen intézkedést. Különben is az ily nemével a korLGOS ÜLÉS. teskedésnek első sorban is az illető lelkész saját tekintélyének árthat és azon felül a vallásosság csorbítását vonhatná maga után az ilyféle eljárás. És miután én nagyon is vallásos vagyok és a papságnak nemcsak mint lelki oktatóknak, erkölcsi nevelőknek, de nagy közhasznú társadalmi factoroknak mindenkor határtalan tisztelője voltam és vagyok, egyrészt csak örülök e törvényjavaslat oly intézkedésének, melynek intentiója megnehezítené annak a lehetőségét, hogy valamely fiatal lelkész, mert őszintén megvallom, ily cselekményt egy éltesebb felől fel sem tételezhetek, ifjú hévből, talán túlszenvedélyességből kifolyólag oly cselekményt követhessen el, a mely a papi méltóság és a vallás feltétlen tiszteletén csorbát ejthetne; és annyivalis inkább elfogadható ezen paragraphus intézkedése, mert ebből semmiféle egyházi üldözést ki nem lehet olvasni, mert e mellett műiden lelkész teljesen szabadon és nyíltan gyakorolhatja politikai jogait és nyíltan foglalhat állást bármely politikai párt mellett, valamint a törvény tiltotta helyen és eszközt kivéve, bárhol és bármi módon gyakorolhatja és egész súlyával érvényesítheti a maga állásából és intelligens egyéniségéből kifolyó hatalmas személyes befolyását, mint akármely másik befolyásos intelligens honpolgár, mert hisz az állam jogánál és kötelességénél fogva egyformán tiltja a közhivatalnoknak a hivatalos hatalom felhasználását, a magánegyéneknél pedig az anyagi eszközökkel való vesztegetést; senkinél sem csinál kivételt és különben is a független bíróságnak veti alá e törvény intézkedése mindezen megtorlandó eseteket és igy teljesen ki van zárva minden kormányhatalom befolyásolása és túlbeavatkozása. Éppen azért, miután ezen intézkedését a törvényjavaslatnak épenséggeí nem tartom az általam igen tisztelt papságra nézve sérelmesnek, helyeslem, de ép úgy határozottan mellőzhetőnek tartom a törvény azon intézkedését, a mely megengedi a választás napján való ellátást, mert — nézetem szerint — ha otthon nem szabad etetni, itatni, itt még inkább csak veszedelmes, a hol úgyis izgatottak a kedélyek és a hol annyi sok nép jön össze; ha a szenvedélyek kitörésre jutnak, csak veszedelmesebb episodok játszódhatnak le úgy