Főrendiházi napló, 1896. II. kötet • 1898. január 18–június 28.

Ülésnapok - 1896-26

XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. : : a magyarság tekintetében legtöbb érdemet szer­zett? Nem a régi magyar köznemesség volt-e az, a melynek szikláján megtörtek azok a habok, a melyek alá akarták mosni nemzeti önállóságunkat? Nem ez volt-e mely nem­csak fegyverrel, hanem tollal is fentartotta a magyarságot nemcsak fegyveres erőszak ellen, hanem akkor is, mikor mézes mázos politiká­val iparkodtak megtántoritani nemzeti önálló­ságunkat. Nem volna-e tehát érdemes ezt az osztályt fentartani? Tettek-e valamit ezen osz­tály fentartására ? A választ a méltóságos fő­rendekre bizom, én csak egy jellemző dolgot akarok felemlíteni. Az utolsó 30 évben nem egy magyar nagy birtokból csináltak hitbizo­mányt Jutott-e eszébe az igazságügyministe­rek közül valamelyiknek az, hogy a közép­birtoknak is meg lehetne adni ezt a jogot? mert hisz a kisebb birtokot inkább kell pro­tegálni, mint a nagyobbat. Már pedig a hit­bizomány-csinálás a protectiónak egy módja. Miért nem kellene azt a birtokot conserválni, a mely nagyobb veszélynek van kitéve? Ha protegaljuk a nagyobbat, a mely egyedül is könnyebben védekezik ? De tovább megyek, ha tekintjük Magyarország térképét, Pozsonytól egészen az erdélyi határig vonul el a legveszé­lyesebb neoizetiségi vidék s ott, a ki ismeri e vidéket, az tudja, hogy minden egyes curia a nemzetiség végvára. Hát nemzetiségi szempont­ból nem kellene-e ott védelmi politikát foly­tatni? Nem nemzeti csapás az, ha ott egyik curia a másik után idegen kézre jut ? Nem kellene-e ott a magyarság fellegvárait bástyák­kal körülövezni? Mert különben bová lesz e magyarság? Culturegyesületekkel akarja-e fen­tartani azt, a mit sok századon át a magyar gentry tartott fenn a felvidéken? Nem, uraim;' ezt nem fogják tehetni! Ha már a majorátusukra tértem át, legyen szabad egy megjegyzésre reflectálnom, melyet többször hallottam az utóbbi időkben, igaz, hogy csak alattomban. De én nem szeretem az alat­tomos beszédet, csak a napot és a világosságot. Azt mondják, a hitbizomány nem tette a socia­lismust. Nézzünk szemébe annak a vádnak. Ha ez igaz, nagyon természetes, hogy oly vidé­ken kellett a socialismusnak keletkeznie, a hol sok a hitbizomány. Hát lássuk a statistikát. Tudjuk, hogy a socialismus keletkezésének fészke Csongrád, Békés és Csanád megyében van. Csongrádban a hitbizomány az összes terület­nek 12°/o-a, Békésben 4, Csanádban 0-58°/o-a. Vagyis Csongrádot kivéve ezekben a megyék­ben nincs is tub'jdonképen említésre méltó hit­bizomány, pedig ott. keletkezett a socialismus. Viszont nézzük Magyarország legtöbb hitbizo­mánynyal biró megyéit. Sopronban az összes terület 27°/o-a, Pozsonyban 20, Mosonban 27 °/o-a hitbizomány s itt még nincs socialismus. Ha pedig nézzük nem a hitbizományi, hanem a kötött birtokot mint egészet, szemben a szabad rendelkezésre álló birtokkal, azt látjuk, hogy az összes a megyék között a legtöbb szabad rendel­kezésre álló birtok épen Békésben van: az összes terület 89°/o-a. A másik legnagyobb szám Szabolcsban van 80°/o, a socialismus uj gyupontja. A legkevesebb szabad rendelkezésre álló birtok pedig Brassóban van, 36°/o és Szebenben 35%. Ott pedig nincsen baj. Azt hiszem, mindezek alapján ki lehet mondani, hogy ez a vád csak rá fogás. De ha a statistika ki is mutatja, hogy ez a vád nem áll, azért elis­merem, hogy állhatna. Nézzük hát, mi történnék, ha csakugyan fenforog az az eset, hogy a kisbirtokos terjedni akar s hogy kötött birtokba ütközve, nem ter­jedhet. Ennek is meg vau a módja. Miért ne lehetne a kormány részéről megkönyiteni a hit­bizományi élvezőnek, azt, hogy ő az uradalom egyes részeit eladja és annak árát vinculálja, hozzá csatolja a hMeicomissumhoz, a mint Német­országban is a föld-fideicomjssumok mellett vannak pénz-fideicomissumok. De még tovább lehetne menni, hogy oly sík területen, mint az alföld a hitbizományt haszonélvező kívánságára meg kellene engedni azt is, hogy az egész hit­bizományt eladhassa azon feltétel alatt, hogy az egész vételárból ugyanoly értékű, de sokkal nagyobb területet vegyen erdős vidéken. Sőt miután ez hasznos közgazdasági czél, a kormány bélyegillelékben is adhatna neki előnyöket ily esetben. Mert közgazdasági haszon, ha az egyik helyen alkot és elmegy más helyre, a hol ismét hasznot csinál, mert tudjuk, hogy az erdő­gazdaságot csak kötött birtokban lehet helyesen

Next

/
Thumbnails
Contents