Főrendiházi napló, 1896. II. kötet • 1898. január 18–június 28.
Ülésnapok - 1896-26
XXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. 15 történik.) Nem kivan senki szavazni? Ha nem, a szavazást bezárom. Felkérem Vay Béla elnöktársam ő nagyméltóságáf, hogy két jegyző úrral és a háznagygyal a szavazatokat összeszámítani és a választás eredményét még ez ülésben bejelenteni méltóztassék. Az állandó igazoló bizottság beadta jelentését; kérem annak felolvasását. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a jelentést, mely szerint a bizottság az elhalt Haller Jenő gróf örökös jogú főrendiházi tag nevét a főrendek jegyzékéből törölte, továbbá Orczy Andor báró örökös főrendiházi tagsági jogosultságának az 1885. évi VII. t.-ce. 2. §-a b) pontja értelmében elismerését és királyi levélnék kieszködését javasolja). Elnök: Ha nincs észrevétel, határozatképen kimondom, hogy a méltóságos főrendek az elhalt Haller Jenő gróf nevének a főrendek jegyzékéből törlését tudomásul veszik, továbbá Orczy Andor báró örökös főrendiházi tagságának jogosultságát az 1885 : VII. t.-cz. 2. §-a b) pontja értelmében elismerik és a főrendiház e határozatáról a királyi levél kieszközlése végett a belügyministert értesíttetni rendelik. Kövelkezik most az 1898. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a pénz. ügyi bizottság jelentésének felolvasását. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Az átalános tárgyalást megnyitva, kérem, méltóztassanak átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani. Nyáry Jenő b jegyző: Teleki József gróf! Teleki József gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A mikor az 1898. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál a jelen alkalommal felszólalok, felszólalásomat azzal kezdem, a mivel voltakép végeznem kellene: hogy én a törvényjavaslatot úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadom. Ezen álláspontom elfoglalására engem nem az az usus vezet, a melynél fogva újabb időben a nagyméltóságú főrendiháznak tekintélyes része nem tekinti bizalmi kérdésnek a költségvetés elfogadását és ebből indulva ki, azt csak azon szempontból fogadja el, hogy mintegy a kormány gépezet elé akadályt gördíteni nem akar; hanem engem egyenesen az a bizalom vezet, a melylyela kormány iránt viseltetem. Bizalommal viseltetem pedig a kormány iránt azért, mert a mit évekkel ezelőtt igért, a mikor magát a törvényhozásnak bemutatta, mindazt meg is tartotta. Részben törvények vannak már előttünk, részben azokat, a miket igért, törvényhozási tárgyalásra előkészítette. De a kormány többet is tett, mint a mit igért. Utalok a magyar katonai oktatás létesítésére, utalok a korona és a nemzet között fenforgó harmónia ápolására czélzó azon törvényre, melyben népei boldogilására dicsőségesen uralkodó Felséges Urunk és királyunk azon nemes elhatározása örökittetett meg, hogy történelmünk tíz dicső alakjának saját pénztárából szobor állittassék; utalok arra a törvényre, melylyel a király és a nemzet együtt ünne; Ii meg 1848 április 11-ét. Mindezeknél fogva a jelen kormányt, melyet mint országgyűlési képviselő is támogattam, ma is támogatom hazafias működésében. Nem szándékozom a költségvetés egyes tételeivel behatóan foglalkozni, csak mint gazda, a földmívelésügyi tárczára teszek pár rövid megjegyzést. Örömmel látom, hogy e tárcza költségvetése tavalyhoz képest tetemesen emelkedett s igy az a régen hangoztatott óhaj, hogy föidmívelési érdekeink nagyobb arányokban, gyorsabb tempóban elégíttessenek ki, részben megvalósul. Hangoztatom, hogy részben, mert itt nem állhatunk meg, hanem haladnunk kell tovább. Kérem is a koimányt, hogy földmívelési érdekeinket — pénzügyi helyzetünk szigorú szemmeltartása mellett — ezután is mennél szélesebb mederben karolja fel. Mi tagadás benne, ma is majdnem kizárólag földmívelő állam vagyunk s a közjólét földmívelési állapotaink erőteljességén nyugszik. Nem mondom, hogy ez ideális állapot; az egészséges állapot az, ha egy nemzet jóléte a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem lehető harmonikus fejlettségén alapszik. De mert egészséges ipar csak virágzó földmívelésen nyugodhatik s mert virágzó kereskedelem csak kellően fejlett ipar és mezőgazdaság mellett állhat fenn: azt hiszem, alapját kell jól megvetni az épületnek. Ha az alap szilárd és erős, építhetünk rá díszes palotát;