Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-9

IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 81 Gall József jegyző (olvassa a XIV—XVI. fejeseteket, melyet észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a XVII. fejesetet: Pén ügyministerium). Korniss Károly gr. jegyző: Prónay Dezső báró ! Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú főren­dek! Szavaim helyreigazítása czímén is bátran felszólalhattam volna azon észrevétellel szemben, melyet ő excellentiája a pénzügyminister úr be­szédem egyik részére tett, arra utalva, hogy az 1868-iki költségvetés a mostanival össze sem hasonlítható, mert az akkori budget nettó-, a mostani pedig bruttó-alapon áll. Én az 1868-iki költségvetést a mostanival nem egészében vetettem egybe, hanem igyekez­tem a rendelkezésemre álló adatok alapján az öszehasorditható tételekből vonni le követ­keztetéseket. Némi csekély eltérések fenforog­hatnak az egyes tételekre nézve, de biztosítha­tom a méltóságos főrendiházat, hogy igyekeztem az egyes tételeket ugy összeállítani, hogy az egyes conferentiák inkább előnyösek mint hát­rányosak legyenek. Ha kimutatni akartam volna, hogy az adóteher nem kétszeres, de még sokkal nagyobb, mint 1868-ban, ezt szám­adatokkal nem volna nehéz bebizonyítani, De ismerve a főrendiházban szokásos menetét a költségvetési tárgyalásoknak, nem akartam úgy­szólván minden egyes tétéi genesisét felkérni, hanem igenis a legnagyobb jóhiszeműséggel ál­lítottam egybe az adatokat, figyelembe véve azon körülményt, mely abból következik, hogy 1868-ban még az úgynevezett netto-budget volt, mig most brutto-budget van. Hisz nem 475 millióról beszéltem én, mint oly összegről, mely a polgárok vállaira nehezedik, hanem 237 millióról, és csak azon tételeket állítottam össze, melyek mint direct és indirect adók szerepelnek. Mi a különbség a bruttó- és netto-budget közt? Az, hogy a nettó-budgetnél az egyes jövedelmi ágaknál a kezelési költségek kihagyatnak. 1868-ban az adók beszedési költ­ségei nem voltak a budgetben, de a bevételek közt szerepelt a kivetett adó, egész összegében úgy, mint ma is egész összegével szerepel a költségvetésben. Ez a két tétel szolgálhat össze­hasonlítás alapjául és ekét tétel összehasonlítá­sából vontam le következtetésemet. FŐRENDI NAPLÓ. 1896—190Í. I. KÖTET. Egyébként, méltóságos főrendek, jól tudom, hogy a statisztikai adatokat lehet különfélekép csoportosítani, azokból lehet igen különféle kö­vetkeztetéseket levonni; hanem sem statisztikai adatokból, sem semmiből a világon nem lesz képes bebizonyítani bárki is azt, hogy 1867 óta az adó-teher nem emelkedett volna tetemesen, valamint senki sem bizonyíthatja be azt sem, hogy a legközelebbi időben ne hozatott volna be újból egy terhes, zaklató és a maga vég­eredményében direct adóvá alakuló fogyasztási adó, az italmérési adó. Indirect adó a neve, de künn a falvakban direct adóvá válik és a leg­zaklatóbb direct adók egyikévé, mert mindenki igyekszik inkább többet fizetni, csakhogy a zak­latásoktól meneküljön, meneküljön attól, hogy minden pillanatban — megtörténtek ily esetek — éjjel is pinczéjében kotorászszanak az ital­mérési bérlők. Nőkkel szemben a legiüetlenebb eljárás fordult elő, tudnék számtalan esetet, vérlázító eseteket, melyek, ha soká tartanak, épen úgy, mint azon momentumok, a melyeket a franczia forradalom okai közé szoktak sorolni, — fel szokták sorolni a fermiers généraux-t — ma-holnap arra fognak vezetni, hogy egy ilyen »fermiers généraux« osztálylyal fogunk szemben állani és Isten mentsen azon elkese­redéstől, melyre ezen kiállhatatlan eljárás ve­zetni fog. Méltóságos főrendek! Első felszólalásomban nem hoztam fel ezeket, pedig volna itt szám­talan panasz, csodálkozunk a földbirtokos-osztály pusztulásán ; de hát annak jelentékeny jövedelmi ágával, a regálékkal mi történt? Financiális szempontból kitűnő üzlet, hanem a kár, a mit vallott a földbirtokos-osztály, igen nagy. örülhetnek azok, a kik elmondhatják a megvál­tásról, hogy az rajok nézve — a mint a példa­beszéd mondja, — veszett fejszének a nyele volt. Nem foglaltak sokan állást ez ellen a regalemegváltás ellen akkoriban azért, mert tudták, hogy ez egy letűnt kornak utolsó maradéka; megnyugodtak abban, hogy ennek a privilégiumnak meg kell szűnnie, hogy ideig­óráig a privilégium helyébe a monopólium lépjen, hanem ennek a monopóliumnak csak átmeneti stádiumnak szabad ám lennie, és annak tulajdonképen rendőri szempontból korlátozandó, íi

Next

/
Thumbnails
Contents