Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-9
IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 81 Gall József jegyző (olvassa a XIV—XVI. fejeseteket, melyet észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a XVII. fejesetet: Pén ügyministerium). Korniss Károly gr. jegyző: Prónay Dezső báró ! Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú főrendek! Szavaim helyreigazítása czímén is bátran felszólalhattam volna azon észrevétellel szemben, melyet ő excellentiája a pénzügyminister úr beszédem egyik részére tett, arra utalva, hogy az 1868-iki költségvetés a mostanival össze sem hasonlítható, mert az akkori budget nettó-, a mostani pedig bruttó-alapon áll. Én az 1868-iki költségvetést a mostanival nem egészében vetettem egybe, hanem igyekeztem a rendelkezésemre álló adatok alapján az öszehasorditható tételekből vonni le következtetéseket. Némi csekély eltérések fenforoghatnak az egyes tételekre nézve, de biztosíthatom a méltóságos főrendiházat, hogy igyekeztem az egyes tételeket ugy összeállítani, hogy az egyes conferentiák inkább előnyösek mint hátrányosak legyenek. Ha kimutatni akartam volna, hogy az adóteher nem kétszeres, de még sokkal nagyobb, mint 1868-ban, ezt számadatokkal nem volna nehéz bebizonyítani, De ismerve a főrendiházban szokásos menetét a költségvetési tárgyalásoknak, nem akartam úgyszólván minden egyes tétéi genesisét felkérni, hanem igenis a legnagyobb jóhiszeműséggel állítottam egybe az adatokat, figyelembe véve azon körülményt, mely abból következik, hogy 1868-ban még az úgynevezett netto-budget volt, mig most brutto-budget van. Hisz nem 475 millióról beszéltem én, mint oly összegről, mely a polgárok vállaira nehezedik, hanem 237 millióról, és csak azon tételeket állítottam össze, melyek mint direct és indirect adók szerepelnek. Mi a különbség a bruttó- és netto-budget közt? Az, hogy a nettó-budgetnél az egyes jövedelmi ágaknál a kezelési költségek kihagyatnak. 1868-ban az adók beszedési költségei nem voltak a budgetben, de a bevételek közt szerepelt a kivetett adó, egész összegében úgy, mint ma is egész összegével szerepel a költségvetésben. Ez a két tétel szolgálhat összehasonlítás alapjául és ekét tétel összehasonlításából vontam le következtetésemet. FŐRENDI NAPLÓ. 1896—190Í. I. KÖTET. Egyébként, méltóságos főrendek, jól tudom, hogy a statisztikai adatokat lehet különfélekép csoportosítani, azokból lehet igen különféle következtetéseket levonni; hanem sem statisztikai adatokból, sem semmiből a világon nem lesz képes bebizonyítani bárki is azt, hogy 1867 óta az adó-teher nem emelkedett volna tetemesen, valamint senki sem bizonyíthatja be azt sem, hogy a legközelebbi időben ne hozatott volna be újból egy terhes, zaklató és a maga végeredményében direct adóvá alakuló fogyasztási adó, az italmérési adó. Indirect adó a neve, de künn a falvakban direct adóvá válik és a legzaklatóbb direct adók egyikévé, mert mindenki igyekszik inkább többet fizetni, csakhogy a zaklatásoktól meneküljön, meneküljön attól, hogy minden pillanatban — megtörténtek ily esetek — éjjel is pinczéjében kotorászszanak az italmérési bérlők. Nőkkel szemben a legiüetlenebb eljárás fordult elő, tudnék számtalan esetet, vérlázító eseteket, melyek, ha soká tartanak, épen úgy, mint azon momentumok, a melyeket a franczia forradalom okai közé szoktak sorolni, — fel szokták sorolni a fermiers généraux-t — ma-holnap arra fognak vezetni, hogy egy ilyen »fermiers généraux« osztálylyal fogunk szemben állani és Isten mentsen azon elkeseredéstől, melyre ezen kiállhatatlan eljárás vezetni fog. Méltóságos főrendek! Első felszólalásomban nem hoztam fel ezeket, pedig volna itt számtalan panasz, csodálkozunk a földbirtokos-osztály pusztulásán ; de hát annak jelentékeny jövedelmi ágával, a regálékkal mi történt? Financiális szempontból kitűnő üzlet, hanem a kár, a mit vallott a földbirtokos-osztály, igen nagy. örülhetnek azok, a kik elmondhatják a megváltásról, hogy az rajok nézve — a mint a példabeszéd mondja, — veszett fejszének a nyele volt. Nem foglaltak sokan állást ez ellen a regalemegváltás ellen akkoriban azért, mert tudták, hogy ez egy letűnt kornak utolsó maradéka; megnyugodtak abban, hogy ennek a privilégiumnak meg kell szűnnie, hogy ideigóráig a privilégium helyébe a monopólium lépjen, hanem ennek a monopóliumnak csak átmeneti stádiumnak szabad ám lennie, és annak tulajdonképen rendőri szempontból korlátozandó, íi