Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-9
m IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. de egyébként szabad italmérési jogra vald átmenetnek kellene lennie. Ilyen értelemben nyugodtak bele sokan a regale megváltásába, hogy az úgynevezett feudális kornak ez a maradványa szűnjék meg, de nem, hogy új »fermiers généraux« osztálya keletkezzék Magyarországon. Ezt akartam megjegyezni. Lukács László pénzügyminiszter: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Nem azért szólalok fel, hogy Prónay Dezső báró ő méltóságával az általa felhozott statisztikai adaiok helyessége és bizonyító ereje felett polémiába bocsátkozzam; én előbbeni felszólalásomban bátor voltam kijelenteni azt, hogy, habár nincsen módomban ellenőrizni az 6 méltósága által tett számítás helyességét, elfogadom annak eredményeit, és c?ak a conelusióban jutottam más eredményre, mint ő méltósága. Az ok, a mely miatt felszólalok, az, mert ő méltósága ez alkalommal az itaimérési jog gyakorlása körül tapasztalt viszásságokról, helytelenségekről méltóztatott megemlékezni. A kormány előtt nem ismeretien az, hogy a fogyasztási adóknak az a neme, mely nem a termelést, hanem a forgalmat sújtja, kétségkivül a legkellemetlenebb és legzakiatobb adónemek közé tartczik; s hogy ennek behozatalát annak idején a kormány mégis proponálta, s hogy az tényleg behozatott, ezt az akkor fennállott kényszerítő körülményekre lehet visszavezetni, mert szüksége volt az államnak nagyobb bevételi forrásokat nyitni s fogyasztási adóinkat normális utón, t. i. a termelés magasabb megadóztatása által nem fejleszthettük, mert hiszen, a mint méltóztatnak tudni, Austriával oly szerződési viszonyunk áll fenn és állott fenn már akkor is, a mely a^ egyoldalú eljárást lehetetlenné tette Magyarország részéről; a czél tehát csak úgy volt elérhető, uj jövedelmi források nyitása csak úgy volt lehető, hogy ha más alakban, t. i. consum-adók alakjában hozatnak be ezen adók. Ez volt az indoka annak, hogy annak idején a kormány ilyen természetű javaslatokat terjesztett elő és a törvényhozás azokat elfogadta. Hogy a gyakorlatban viszásságok merültek fel annak kezelése körül, az kétséget nem szenved, valamint nem szenved kétséget az sem, hogy minden esetben, a hol ezen visszásságok a kormánynak bejelentettek, tudomására jutottak, a mennyire azok törvényes alappal bírtak, a kormány igyekezett is azokon segíteni és a bűnösöket megbüntetni. Egyébiránt bátor vagyok ez alkalommal még azt, — talán némi megnyugtatásául a méltóságos főrendiháznak — megemlíteni, hogy a mi különben ismeretes, a kormánynak egyik fő óhajtása, hogy az adóknak ez a neme végleg megszüntethető legyen s az Austriával folytatott kiegyezési tárgyalásoknak egyik legfőbb és legsarkalatosabb részét az képezi, hogy abban az esetben, ha Austriában a fogyasztási adók felemelése eszközöltetni fog, a mint az tervbe van véve, ez oly mértékben történjék, hogy Magyarországban a consum-adók megszüntettessenek és illetőleg az a bevétel, a melyet ma a consum-adókban nyerünk, a termelési adók utján biztosíttassék az államkincstárnak. Ezeket tartottam szükségesnek megemlíteni. Elnök: A kik a XVIÍ. fejezetben foglalt tételeket és főösszeget elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a XVIIL fejezet. Gáli József jegyző (olvassa): XVIIL fejezet. Kereskedelemügyi ministerlum, összes kiadások: 93.489,166 frt. Elnöki Elfogadtatik. Gáli József jegyző (olvassa): XIX. fejezet. Föidmiveíésügyi ministerium. Összes kiadások: 17,607.512 frt. Elnöki Elfogadtatik. Gáli József jegyző (olvassa): XX. fejezet. Vallás- és közoktatásügyi ministerium. Összes kiadások: 12,146.322 frt. Korniss Károly gr. jegyző: Zichy Antal! Zichy Antal: Közigazgatásunknak talán egy ága sincs, tán épen a beleszólok buzgalma folytán, annyira keresztül-kasul megbolygatva, s a várt vagy várható reformok iránt az elfogulatlan ügybarátok tájékozódása annyira megnehezítve, mint országgyűléseink e mostoha, bár színleg folyvást beczézett gyermeke, a közoktatás ügye. Azon avatatlan ügybarátok sorából, kik
