Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-9
66 IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Mielőtt felszólalásom tulajdonképeni tárgyára rátérnék, magára a költségvetésre kívánok néhány általános észrevételt tenni. Úgy a magán, mint az állami háztartásnak egyik lényeges alapfeltétele a takarékosság; de az csak akkor valódi és komoly, ha mind azt, a mivel ellene véthetünk, kiküszöböljük, ügy hiszem, e téren még van tennivalónk; ide számitom az egyes közigazgatási ágak egyszerűsítését, ezzel kapcsolatban a tisztviselők számának leszállítását; a becsületes productiv foglalkozás felé kell terelni azon elharapódzott hajlamot, mely már aggályt gerjesztő módon a hivatalok szobáiban keresi élte eszközét. Az állam biztos garantiáit az érdekekben keresni nem helyteleníthető nézet, de téves kétségtelenül az állam akkénti szervezése, hogy annak fennállása igen sok egyesnek anyagi érdekével összefüggésben álljon és hogy annak garaniiáját a fizetett tisztviselők nagy száma képezze. Bármennyire szervezzük és emeljük bureaucratiánk tevékenységének képességét, az állam polgárainak mindig csak kisebb részét fogják képezni a fizetett tisztviselők, és midőn azok számát és fizetését nevelve, a polgárok terhét emeljük, egy kétséges, bizonytalan támaszért, az állam egyedül biztos alapját gyengitjük meg, mely csak polgárainak megelégedésében található fel. Egyátalán helytelen azon politika, mely minden törekvését csak az anyagi érdekek és a magánszükségek számításainak keretébe zárja, mert az előbb-utóbb romlásra vezet. Az érdekek küzdelme nagy tettekre képtelen, magas czélokért a küzdtérre lépni bátortalan és egy napról másnapra tartó biztosságon felül többet nyújtani tehetetlen. Ezen politikának uralma alatt rendesen oly állami és társadalmi irányzat kerekedik felül, melyre teljes jelentőségűkben ráillenek Tacitus kemény szavai: corrumpere et corrumpi saeculum vocatur. A polgári erény azon mértékben növekedik, mennél ritkábban vannak kitéve az egyesek súlyos kisértetnek a köz- és magánérdekek összeütközésénél. Továbbá meg kellene szorítani a végrehajtó hatalom szabadságát az utólagos kiadások ajánlatában. Túlkiadásokat és előirányzaton kívüli kiadásokat csak az emberi előrelátás körén kívül álló, valóban meglepő komoly körülmények indokolhatnak, háborús veszélyek, árvizek stb. A mi már a pótkiadásokat és hiteleket illeti, melyek mondhatni rendszeres könnyűséggel jelentkeznek, a parlament akaratán mintegy titokban csorbát ejtvén, a budget tárgyalását komoly jellegéből kivetkőztetik, azoknak szigorú szabályok által gátat kellene vetni. Nem jöhet itt szóba azon ellenvetés, hogy ilynemű korlátozás a kormányzatba bénitólag hathatna. Nem vonom ezt bizonyos fokig kétségbe, de az ebből eredhető hátrányt jelentékenyül ellensúlyozza az a rendkívüli fontosságú előny, melyet a rendezett pénzügyekmegbecsülhetlen java nyújt. Ennyit röviden átalában a költségvetésről. A nemzet alkotmányos jogait szabályozó 1867 : XII. törvényczikk és az azáltal megállapított intézmények szerintem olyanok, melyek a nemzet állami létét biztosítják. Közjogi viszonyaink oly elintézést nyertek, hogy ez által, hazánknak beldolgaiban teljes függetlenséget, minden közös ügyben egyenlő befolyása biztosíttatott ; megadatott tehát az az alap, melyen egy egészséges magyar jogállam, tehát hazánk jövőjének falai szilárdul kiépülhetnek. De szerintem alkotmányos állásunk állandósítására még erősebb garantiákra van szükség. Bármennyi magasztaíássaí szóljunk is az 1848-iki törvényekről, melyek a polgárok egyenlőségét, ' az 1867-ikiekről, melyek belügyeink függetlenségét, a közös viszonyokban egyenjogúságunkat álJapitottáfc meg, bármily szépek és igazak legyenek e törvényekben letett elvek, azok magokban véve a dolgok tényleges állását meg nem változtatják. A népek szabadsága és befolyása nem írott jogaiktól, hanem azon állapottól függ, mely őket ezen jogok gyakorlására alkalmatossá teszi. S azért én alkotmányunk garantiáját abban keresem, hogy a haladásban szomszédainkkal lépést tartva, úgy politikai szerkezetünkben, az alkotmányunkban meghatározott szabadság és egyenlőség elvének hű alkalmazása által, valamint minden egyébben a legelőrehaladottabb nemzetek színvonalára emelkedjünk; keresem tehát társadalmi viszonyainknak, szellemi és
