Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-9
IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 65 Következik az 1897. költségvetésről szóló törvényjavaslat és az azzal kapcsolatosan hozott képviselőházi határozatok átalános tárgyalása. Kérem a bizottság jelentésének felolvasását. Gáll József jegyző (olvassa a jelentéit). Elnök" Méltóságos főrendek! Mielőtt a tárgyalást megkezdenék, méltóztassanak megengedni, hogy Vécsey József b. egy interpellatiót terjeszszen elő. Vécsey József b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A külügyi helyzetre vonatkozólag van szerencsém egy rövid interpellatiót a ministerelnök úr ő excellentiájához intézni. Áz interpellatió ekképen hangzik (olvassa): »Hajlandó-e a ministerelnök úr ő excellentiája a főrendiháznak a monarchia jelenlegi külpolitikai helyzetére vonatkozólag felvilágosítást nyújtani? S ha igen, mit jelent a török birodalom egy részének katonai megszállása és a görög királyság némely kikötőjének ostromzárolása, a miket rendszeres hadüzenet nem előzött meg?« Interpellációmnak indokolásául leszek bátor egy pár szót szólani. A mikor utóbb a felirati vita tárgyalása alkalmával hasonló interpellatiót volt szerencsém a ministerelnök úr ő excellentiájához intézni, akkor azt a választ nyertük, hogy ő Felsége kormánya a legjobb viszonyt tartja fenn a szomszédos és más birodalmakkal, hogy a politikai helyzet a megelőző időszakhoz képest mivel sem változott és hogy remélhető, miszerint sikeresen fognak a hatalmasságok egyetértőleg a béke fentartására közreműködni. A t. ministerelnök úrnak ezt a kijelentését akkor a főrendiház örvendetes tudomásul vette. Azonban tagadhatatlan, hogy azóta a helyzet lényegesen változott és pedig oly drastikus módon, melyet — azt hiszem — ignorálni éppen nem lehet. Különösen feltűnő az a mozzanat, hogy a monarchia hadi ereje ténylegesen mozgósítva lett, sőt közre is működött. Azon ostentabilis oknál fogva, hogy minket közelebb ről nem is érdeklő bizonyos népek között vérengzések, pusztítások valóban a mai civilisált korszakunknak szégyenére váló kihágások történtek, a mi kormányunk, valamint más kormányok közbelépést határozták el, a nélkül, hogy bárkinek tudomása volna ma arról, hogy FŐRENDI NAPLÓ. 1896—1901. I. KÖTET. a végezel mi. Bizonyos államoknak souverainitási joga ezen tettleges közbelépés által mindenesetre meg van sértve és azt hiszem, jogosultvagyok azon feltevésre, hogy itt a nemzetközi jognak bizonyos tételei koczkán forognak. Ennek előrebocsátásával, azt hiszem, indokoltnak fogják a méltóságos főrendek találni azokat a rövid szavakat, melyeket benyújtani szerencsém volt. Csak azon reményemet jelentem ki, hogy ö exceilentiájának sikerülni fog, úgy, a mint akkor, hogy a közvéleménynek e tekintetben részben már a kiváncsiság fokát messze túl felizgató hangulatát nyilatkozata állal lecsendesítse. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa az interpellatiót). Elnök: Az interpellatió ki fog adatni a ministerelnök úrnak. Következik a költségvetés átalános tárgyalása. Komiss Károly gr. jegyző: Samassa József egri érsek! Samassa József egri érsek: Méltóságos főrendek! A napirenden levő 1897-iki költségvetés tárgyalásához ama nagyjelentőségű mozzanat fűződik^ hogy az ország alkotmányos közjogi és belkormányzati önállásának harminczadik évét az imént tölte be. Harmincz év elég idő arra, hogy a nemzet annak határánál megállapodva, komolyan fontolóra vegye államéletének alakulását és határozzon a múlt tapasztalatai alapján a jövő iránya felett. E feladat sikeres megoldásának egyik alapfeltétele: a körülmények gondos felismerése s a fenforgó viszonyok iránti öatájékozás, minek folytán szükséges, hogy taglalat alá vétessenek mind átalán az ország állapota, mind különösen és kiváltkép a kormányzat által követett politikának tettekben vagy mulasztásokban nyilatkozott főbb momentumai. Ezzel szükség foglalkozni, követve azon helyes utat, mely a feltétlen dicsőítés és az elfogult vádak közt halad. Mert a túlzás a hanyatló társadalmak nyelve, mig ellenben az igazság nélkülözhetetlen szükség azon társadalmaknál, melyek rendes állapotban vannak vagy újjászületnek. 9