Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

m CIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. crelekmény, mert ez egészen külön. útra van uiasitva, a mennyiben a curia, ha az előtte folyamaiba tett eljárás folytán azon meggyőződésre jut, hogy bűncselekmény forog fenn, elintézvén az ügyet saját hatáskörében, azaz constatálván, hogy fenforog-e érvénytelenségi ok, vagy nem, átteszi az iratokat a bűnvádi eljárás megindítása végett az igazságügyminister útján az illetékes törvényszékhez. De nem is lehet, hogy a curia a bűncselekmény fölött első fórumként Ítéljen, ez felforgatása volna az egész bűnvádi eljárásnak. (Ügy van ! balfelől.) Már most mit contemplál e módo?itvány ? Azt, hogy a curia az érvénytelenségi ok fölött nem Ítélhet mindaddig, míg azt meg nem előzi egy bűnvádi eljárás, melyben constatáltatnék, hogy az emiitett szakaszokban foglalt cselekmények fenforognak-e vagy nem. Már pedig az egész eljárás itt épen úgy van szabályozva, hogy a curia ne legyen megakadályozva semmi féle eljárás által az érvénytelenségi ok feletti Ítélkezésében. Ez a dolog természetéből folyik, mert ez a kérdés sürgősen el kell hogy döntessék, holott a bűnvádi eljárás eltarthat egy-két évig is. Épen ezért a javaslat kimondja, hogy a curiát nem akadályozhatja semmiféle függőben levő kérdés vagy eljárás az érvénytelenségi ok fölötti határozásban. E módositvány tehát a javaslat rendszerét és alapelveit forgatná fel és ha elfogadtatnék, először a bűnfenyitő bíróság határozna a cselekmény fölött és csak azután döntene a curia az érvénytelenségi ok, illetőleg a választás érvénye fölött. Erre vagyok bátor felhivni a figyelmet és ép azért a módositványt, mely sarkalatos elvében forgatja fel az egész javaslatot, nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon,) Zichy Nándor gr. : Ne méltóztassék a dolgot úgy magyarázni, hogy én azt kívánom, hogy előbb bűnvádi eljárást indítsanak, az ügyet letárgj alják és addig függőben tartsák a képviselő megválasztását; de mégis fel kell tennem, hogy nem fogják a választást érvénytelennek kimondani, mig a tényálladék constatálva nincs. Ez a kettő egymással parallel jár. Vagy méltóztatnak talán az illetőt nem constatált tényállás alapján képviselői jogának gyakorlatától megfosztani akarni, midőn lehetséges, hogy a másik eljárás felmentő ítéletet fog hozni? Ez ellenmondás, ez a jurisdictio compromissiója volna. Gáll József jegyző: Bocsánatot kérek, de egy kis felvilágosítással akarok szolgálni. A curia tudniillik az érvényesség vagy érvénytelenség felett határoz és pedig mint első és utolsó fórum, de nem úgy, hogy mint büntető biróság alakuljon előbb és Ítéljen a cselekmény felett és azután határozzon az érvényesség felett, hanem csak közvetlenül az érvényesség felett határoz. Itt a módositványban pedig az áll: »ha a képviselő valamely választás miatt elítéltetik^. Ez feltételezi, hogy ha valamely rendes fórum itéit bűncselekmény felett, csak akkor határozhatna a curia, hogy érvényes-e a választás vagy nem? (Ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások : Szavazzunk!) Elnök: Kérem azokat, a kik Zichy Nándor gróf ő nagyméltósága módositványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Zichy Nándor gr.: Méltóztassanak megengedni, hogy ezen szakaszra nézve további módositványomat beadjam és pedig azt, hogy az egész szakasznak 9. pontja kihagyassék, a 10, pontban pedig, a mely ezután 9-ik pont lesz, a mostani 9. pontra való hivatkozás elmaradjon. Méltóztassanak megengedni, hogy röviden indokoljam ezen módositványomat. (Ralijuk! Halljuk !) A tninister úr az átalános tárgyalás alkalmával rámutatott arra, hogy tulaj donképen ez a pont és a 169—170. §-ok. a törvényjavaslat meritumát képezik és hogy ezek nélkül a törvényjavaslat a miuisteriumnak voltaképen nem kell. Azt ugyan nem mondotta ki, hogy abban az esetben visszavonja, mert akkor nem lett volna más ütünk, mint egyszerűen a törvényjavaslat ellen szavazni s részletes tárgyalás alapjául sem fogadni el, mivel különben az egész tárgyalás sző' szaporítás lett volna. Ez a kijelentése homlokegyenest ellenkezik a törvényjavaslat genesisévei; hiszen ezen pontok nem voltak benne, mikor a ministerium jónak látta a curiai bíráskodásra