Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

GIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 3] másképen értelmezhetné a dolgot, de értelmezhető igenis a közönség állal. Legalább a szavakat válogassuk meg tehát jól; de másrészt az egész jurisdictiót, az egész praxist, az egész törvényes magyarázatot ellökjük és egy új, mostani viszonyok benyomása alatt álló és esetleg igen sérelmes magyarázatnak ajtótkaput nyitunk. Kérem a méltóságos főrendeket, legyenek szívesek e módositványomat elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Fel fog olvastatni a módositvány. Gáll József jegyző (olvassa Zichy Nándor gr. módositvány át). Erdély Sándor igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek: Egész tisztelettel kérem, hogy a módositványt elfogadni ne méltóztassanak. Mindenekelőtt leszek bátor megismertetni e javaslatnak s különösen 3. §~ának rendszerét. A rendszere ennek az, hogy 3. §-ában egyes coneret tényeket sorol fel, a melyeket mint választási ér, vénytelenségi eseteket jelöl meg, de ezek az egyes coneret tények át vannak véve a máilétező törvényekből. A most felolvasott 7. és 8. pontok különösen a büntetőtörvény intézkedései alapján vétel lek fel és jelöltettek meg mint érvénytelenségi okok. A 2., 3., 4., 5. pontok szintén a büntetőtörvény, a 6. pont a választási törvény bizonyos rendelkezésein is alapszik. Ha tehát e módositványt el méltóztatnának fogadni, akkor vissza kellene menni az előző pontokra és mindenütt az illető törvényt idézni és nem mint itt, magát a tényt jelezni. De abból az érdemleges okból sem fogadható el a módosítás, mert nem adhatok igazat ő excellentiájának abban, hogy a büntetőtörvénykönyv 171-174. §-aiban megjelölt cselekményeknek nagyobb beszámítás alá eső részei kihagyattak volna, mert a 7. és 8. pontban a büntetőtörvény idézett §-ainak rendelkezései mind fel vannak véve egynek kivételével. (Olvassa a büntetőtörvény könyv 173. §-át). Zichy Nándor gr.: A monarchia másik államával való kapcsolat nincs benne, csak a magyar állam területi épsége! Erdély Sándor igazságügyminister: Igaz, hogy ez nincs benne; de biztosithatom ö excellentiáját, hogy ez a kérdés igen beható megfontolás tárgyát képezte. Ennek felvétele nem volt lehető, mert hogy egy függetlenségi elveket valló képviselő, kinek programmja a fennálló alkotmány megváltoztatására irányul, azt meg ne támadhassa, vagy a támadás joga meddig terjedhet, annak a határát megvonni lehetetlen. Ő nagyméltósága második kifogása ezen kitétel ellen irányul: >>vagy a házasság jogintézménye*. Ez szintén át van véve a büntető törvény 173. §-ából. Ez alatt semmiféle jogász, semmiféle biró egyebet nem ért, ebbe bele nem értelmezhet és másként ezt alkalmazni senki sem fogja, mint hogy a házasság jogintézmény e ellen átalában az izgatás; nem a kötelező polgári házasság, vagy a házasságnak bármely formája ellen, hanem átalában az országban létező házasság jogintézménye ellen való izgatásról szóJ, úgy, hogy e tekintetben félreértés nem lévén, sokkal czélszerűbbnek tartom és a javaslat rendszerével sem ellenkezik, hogy ha ennek a systemáját tartjuk meg és itt ezen 3. §-ban mint érvénytelenségi okokat csak az itt megjelölt cselekményeket, melyek különben a büntetőtörvényt eléggé kimerítik, veszszük fel. Igen kérem, méltóztassanak az indítványt mellőzni. Hunyady László gr.: Nagyméltóságú elnök úr! méltóságos főrendek! Én csak arra szorítkozom, hogy részemről Zichy Nándor gróf főrendiházi tag úr indítványait, mind a kettőt, elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Gáll József jegyző: Azok után, méltóságos főrendek, a miket az igen tisztelt minister úr felhozott a módositváuyra nézve, kötelességemnek érzem, mint előadó, csak egy körülményre felhívni a figyelmet, a mely miatt is, azt hiszem, hogy ezen módositvány nehezen elfogadható. Az van tudniillik a módositványban, hogy a választás érvénytelennek nyilvánítandó, ha a képviselő az 1S78 : V. t. ez. 17Í., 172., 173. és 174. §-aiban foglalt cselekmények miatt elítéltetik, de ezen javaslatban az az eljárás van contemplálva, hogy a curia egyszerűen csak azt bírálja el, van-e érvénytelenségi ok; azt nem bírálja el, hogy fenforog-e büntetendő