Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

30 CIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. tisztán és egyszerűen ezen szakaszhoz akarok szólani. Mit tartalmaz a törvényjavaslat szövegezése szerint ez a szakasz? Kiragad némely telelt a magyar büntető törvénykönyvből az 1878 : V. t.-ez. VI. fejezetéből, a melynek czíme; »az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás* és ezeket részben újabban szövegezve reproduealja. Ezen kiemelése a törvény egyes szabványainak természetesen azonnal azon gondolatot gerjeszti, hogy az czélzatossággal történt, mert különben nem látom át, hogy ugyanazon törvény, ugyanazon fejezet, ugyanazon bűntényre vagy vétségre czélzó szabványaiból csak éppen egyrészt emeljünk ki és a többit elhallgassuk. Ezt több tekintetből nem tartom helyeselhető eljárásnak. Először azért nem, mert a büntető-törvénykönyv a maradandóságnak alkotott törvény, azt a törvényhozás hosszú megfontolás után alkotta, és büntető-törvénykönyvet ezélzatosau, egyes tüneteknek benyomása alatt alkotni, szerintem igen elhibázott eljárás. A másik tekintet, a mely miatt ezen eljárást rosszalom s a mely miatt kénytelen voltam magamtól kérdezni, hogy hát csakugyan gondolható-e az, hogy a ministerium annyira megfeledkezett azokról, a melyeket megvédeni kötelessége: hogy épen csak a kisebb, kevésbbé súlyos vétségeket emeli ki ezen szakaszok sorából és a nagyobnakat nem. Kern találjuk-e fel szükségkép azon gondolatot, hogy csak a kicsinyeket akarja czélzatosan büntetni, a másik irányban való agitatiót pedig, azt a kimondhatatlan kárt, a mi ott okozható, azt semmibe sem veszi. Talán conniventiával viseltetik ezen irányok ellen ? És mik ezek ? Méltóztassanak a törvénynek erre vonatkozó 173. §-át elolvasni: »Öt évre terjedő államfogsággal büntetendő az, a ki a 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetetlenségét, a trónöröklés törvényes rendjét, az alkotmányos államformát, a törvény kötelező erejét megtámadja.« liát ezeket szabad akkor a képviselőjelölteknek elkövetniük? Ezek miatt nem semmisittetik meg a választás, hanem csak akkor, ha az előbb izgatásnak jelzett tényeket követi el, de ezeket a törvényben is súlyosabb szóval érintetteket semmibe veszszük? Menjünk tovább (olvassa): ». . . úgyszintén az is, a ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat vagy a magyar államot képező országok közötti állami közösség ellen, vagy a királynak, az országgjdilesnek, az országgyűlési bizottságoknak vagy a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságoknak törvényes joga ellen lázit. « Mindebből egyedül csak egyet látott jónak kiragadni a képviselőháztól ide felterjesztett törvényjavaslat: a magyar államot képező országok között fennálló állami közösség elleni izgatást, a többi elejtetik az alkalommal és csakis erre fektettetik a súly. Én részemről nem tartanám igazoltnak lelkiismeretem előtt, hogy ily irányba tereljem a közvéleményt s azért kivánom, hogy egész terjedelemben vétessenek fel ezek úgy, a mint a büntető-törvényben vannak, először azért, hogy félre ne vezettessék a közvélemény, másodszor azért, mert ezen irányokat is épen úgy figyelemre méltatandóknak tartom, mint a többieket (Helyeslés jobbfelől.) De van még egy más dolog. Okvetlenül azon eszme támad lelkünkben, midőn ezt látjuk, hogy itt a szószerinti reproductio, némely változtatásokkal, nem czél nélkül történik. Az 1878dki törvény dialecticája az 1848. fogalmak és jogi szabványok szerint fejlődött; de 1848-ban a házasságjog intézménye alatt egészen egyebet értettek, mint a mit értenek 1896-ban. Ma a közönséges emberi felfogás csak a polgári házasságot érti ez alatt, holott a büntető-törvénykönyv a házasságot mint azon általunk szentségnek tekintett, az államok által legnagyobb tiszteletben tartott intézményt vette védpajzsa alá, a mely az emberi társaságnak és államnak egyedüli biztos és egyedüli valóságos alapja. Ezt talán nem akarjuk ma megvédeni? Hiszen ily magyarázat mellett a nép azt fogja hinni, hogy Magyarországon semmiféle más házasság sem részesül a törvény oltalmában; pedig magyar törvény szerint más államokban kötött házasságok Magyarországon is érvényesek, azokat megtámadni nem szabad, azokat is meg kell védeni. Nem hiszem, hogy | léteznék Magyarországon komoly birói személy ' és tekintélyes biróság, a minő a curia, a mely