Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

GIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. m kat előterjesztenie, melyeket neki lelkiismerete, szelleme a közjó érdekében sugall. Állandó és elévülhetetlen jog, az alkotmány minden czik kelyét megvizsgálni és kimutatni annak hátrányait; javaslatba hozni annak javítását és eltörlését is, hivatkozva a többség értelmiségére és megjegyzésére. Örök jog, a többségtől a többséghez folyamodni és azt rábírni, hogy a mit alkotott, alkossa újra, javítsa, orvosolja vagy eltörölje. Ez örök elévülhetetlen jog nélkül nincs parlamenti kormányrendszer, nincs szabadságuralom. Oly országban, a hol a vallásos meggyőződés függetlensége a törvényben úgy van biztosítva, hogy nem szabad az ellenkező vallási véleményt kárhoztatni: oly országban a politikai véleményszabadság nem korlátozható Oly országban, a hol a vallási meggyőződés iránti türelem átalános elve uralkodik, e türelemhez nagyon hátrány osan fog sorakozni a politikai véleményszabadság iránti türelmetlenség. Ez merénylet volna a szabadelvű kormány ellen, az alkotmányos jog ellen. A szükség kezének súlya nehezedik az ily országra. Alig a társadalom elve az egyenlőség, a népképviseleti kormányzat a maga kötelessége teljes erélye vei és tisztaságával: ne kívánjunk tőle engedményeket, nem rajta van, hogy engedjen. Ezek alapján tehát találkozhatnak a választók, hogy a kormány tettei felett komoly ellenőrzést gyakorló férfiakat válaszszanak. Hiábavaló dolog volna a nemzet akaratát magánál a forrásnál kikérdezni, ha a forrás sötétségre volna kárhoztatva. Ha azt akarjuk, hogy minden választó lássa, a mit látnia kell. ki kell ragadni helybeli szűk köréből, terjeszteni kell látóhatárát, egyesíteni kell őket, mert csak a nagy tömegek képesek ellenállni, csak azok birnak azzal a méltósággal, tekintélylyel •s a közérdek azon élénk érzetével, mely nélkül nincs képviseleti állam, a mely különben sem egyéb, mint egy forma, melynek életét csak a nemzet ereje adja meg. Egyrészt nagyon természetesnek találom, — de ezért nem következik ebből, hogy helyesnek is mondjam — hogy aggodalmak keletkeznek ily tanácskozások és összejövetelek ellen. Azt mondják, hogy gyászos izgatás folyik FŐRENDI NAPLÓ. 1892—97. VII. KÖTET. ez alkalommal és a népek szenvedélye túlingereltetik bizonyos cselszövények folytán, maga a közvélemény meghamisittatik, sőt legkevésbbé lehet ily alkalommal kitudni a közvélemény igazi mivoltát, mert az emberi természetben rejlik, hogy a közdolgokban gyakori a nézeteltérés és nézetkülönbség, ennek folytán izgatottabb hangulat mellett magasabb hullámokat ver a pártoskodás. S különösen mikor szokott ez történni? Akkor, a mikor bizonyosokat, némelyeket a szereplési viszketeg odaragad, hogy a létező helyes fejlesztése és gyarapítása helyett kevesebb előrelátással csak az újat keresik és az új iránt rendesen fogékonyabb népet felizgatják szenvedélyeikkel, önhasznuk hiú reményével kecsegtetve azt gyakran. Ez egyike azoknak a szereplőknek, a kik az ily tanácskozásoknak, már a dolog természetéből és a dolog természetében rejlő psychologiai indokokból, néha erősebb hullámait felverik. Történik ez akkor is, a midőn a Gracchusok köpenyébe burkolt Appiusok keresik fel a népet és annak kénye-kedve szerint beszélnek, szólnak és cselekesznek, sokszor pedig a velők szülelett izgalom, a velők született merészségtől hajtva, életelemöket csak a belviszály okban és zavargásokban találják. Megengedem, méltóságos főrendek, hogy ily alkalomkor az emberek túlságokba esnek; megengedem, hogy ily alkalomkor oly kérdések vettetnek fel, a melyek alkalmasak a közrendet megzavarni, a melyek alkalmasak a vallási és faji gyűlöletet felkelteni; megengedem, hogy gyászos izgatás keletkezik; megengedem, hogy a nép szenvedélye túlingereltetik. De ha cselszövényről beszélünk, méltóságos főrendek, én azt hiszem, hogy az volna a legveszélyesebb cselszövény, a mely ezeket a gyűléseket szétszórnái Igen, a tekintélyt, a kormányzatot védeni, megőrizni a közrendet, megoltalmazni az országot újabb rendetlenségektől, elismerem, annyi, mint kormányozni, és ha e határok között marad a kormányzat és nem nyúl azon cselszövényekhez, a melyeket az imént emiitettem úgy kötelességét teljesítette. Ha, méltóságos főrendek, egy országban veszélyes eszmék, vágyak, törekvések keletkeznek, azt hiszem, oda kell 4