Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

J:t crx. ORSZÁGOS ÜLÉS. viselő más személy, a ki a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségben vagy vallásos jellegű gyülekezeten a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tesz; vagy a ki abból a czélból, hogy egy vagy több választó bizonyos jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, az egyházi kegyszerekben való részesítésre tesz ígéretet vagy egyházi fenyíték alkalmazásával, vagy a kegyszerek elvonásával vagy túlvilági büntetéssel fenyeget; vagy a ki a vallási tisztelet tárgyait vagy olyan tárgyakat, a melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, a választók gyülekezetén vagy választási menetben használ; vagy a ki ily tárgyaknak, ha azok felett ő rendelkezik, ezen czélra való használását megengedi: egy évig terjedhető államfogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. 170. §. A ki vallási tisztelet tárgyait vagy olyan tárgyakat, melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, választók gyülekezetén vagy választási menetben használ, — ha a 169. §-ban meghatározott eset nem forog fenn — három hónapig terjedhető fogházzal és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.« Ezen szakaszok megsértése mellett meggyőződésem szerint kétségtelen, hogy az azok ban foglalt rendelkezések átalános jellegűek, hogy azok nem irányulnak egy vallásfelekezet, vagy annak lelkészei, hanem az országban létező minden felekezet lelkészei és egyházférfiai ellen. De kétségtelen az is, hogy e szakaszokban egyetlenegy betű sincs, mely megtiltaná a római katholikus papságnak azt, hogy az egyházpolitikai törvények revisiója mellett tevékenységet fejtsen ki, agitáljon, harczoljon, harczoljon azonban a fennálló törvények korlátai között azon módon, azokkal az eszközökkel és azokról a helyekről, a honnan az ország minden más politikai pártja a maga elvei és meggyőződése mellett harezol. Az, a mi e törvényjavaslatban meg van tiltva, a minek ez gátat akar vetni, egészen más, mint a mit — mint mondám, teljes meggyőzödé?em szerint tévesen — e rendelkezésekbe beleértelmeznek. E törvényjavaslat nem tiit semmi egyebet, mint — hogy röviden fejezzem ki magamat — a korteskedést az imaházban, az istentiszteletre összejött gyülekezetben, a korteskedést az oltár előtt, Isten igéjének, az örök igazságnak hirdetésére felszentelt helyen, a korteskedést a felszentelt egyházi jelvényekkel, a kegyszerekkel és az egyházi fenyítékekkel. E szerint nincs itt semmi egyéb megtiltva, mint csak isten nevének hiába felvétele, az istenségnek, a szentnek földre hurczolása, a vallásnak profanálása, porba tiprása. Én azt hiszem, méltóságos főrendiház, hogy ezt nem lehet megengedni. Hiszen ez vallástalanságra vezet, hiszen ez azon népet, mely a műveltségnek alantasabb fokán áll, vallásától fosztja meg; mert az a nép, mely a műveltségnek ugyan alantabb fokán áll, de ember és gondolkodik, előbb-utóbb rá fog jönni arra, hogy az, a mit neki az isten igéjének, az örök igazságnak hirdetésére hivatott pap arról a szent helyről mond, hogy ha nem A-ra szavaz, akkor isten ellen bűnt követ el és elkárhozik, hogy ez nem igaz. És mit várhatunk attól a szegény embertől, ha azután azon helyzetbe kerül, hogy papjának, lelkészének nem hiszi el azt sem. a mit vallásánál fogva elhinni lenne köteles ? Nem vezet ez teljes vallástalanságra, nem vezet ez a nihilismusra ? Az államok fennállásának létalapja polgáraiknak vallásossága. Az államnak saját fentartása érdekében elsőrangú kötelessége polgárainak vallásossága fölött őrködnie. Ez a czélja ezen törvényjavaslatnak. Nem érinti ez a római katholikus papságnak az alkotmányban gyökerező azon jogát, hogy a politikai meggyőződése mellett politikailag szerepeljen, politikai beszédeket tartson. Ezen javaslatnak rendelkezései tiszták, világosak, határozottak; meg van élesen vonva a határvonal. A ki ezt a határvonalat át nem lépi, ki úgy az államra, mint a vallásra egyként veszélyes túlzásokba nem bocsátkozik, az üldözéstől nem félhet. Az üldözés átalában ezen javaslat rendelkezéseitől teljesen idegen. E kormány programmjának egyik sarkalatos pontját képezte: a vallásfelekezetek közti