Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

J:t crx. ORSZÁGOS ÜLÉS. viselő más személy, a ki a vallás szertartásai­nak végzésére rendelt helyiségben vagy vallá­sos jellegű gyülekezeten a választás eredmé­nyének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tesz; vagy a ki abból a czélból, hogy egy vagy több választó bizonyos jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, az egyházi kegyszerekben való részesítésre tesz ígéretet vagy egyházi fenyíték alkalmazásával, vagy a kegyszerek elvonásával vagy túlvilági büntetéssel fenyeget; vagy a ki a vallási tisztelet tárgyait vagy olyan tárgyakat, a melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, a választók gyülekezetén vagy választási menetben használ; vagy a ki ily tárgyaknak, ha azok felett ő rendelkezik, ezen czélra való használását megengedi: egy évig terjedhető államfogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint politikai jogai gyakorlatának felfüg­gesztésével büntetendő. 170. §. A ki vallási tisztelet tárgyait vagy olyan tárgyakat, melyek egyházi szer­tartások végzésére rendelvék, választók gyüle­kezetén vagy választási menetben használ, — ha a 169. §-ban meghatározott eset nem forog fenn — három hónapig terjedhető fogházzal és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésé­vel büntetendő.« Ezen szakaszok megsértése mellett meg­győződésem szerint kétségtelen, hogy az azok ban foglalt rendelkezések átalános jellegűek, hogy azok nem irányulnak egy vallásfelekezet, vagy annak lelkészei, hanem az országban lé­tező minden felekezet lelkészei és egyházférfiai ellen. De kétségtelen az is, hogy e szakaszok­ban egyetlenegy betű sincs, mely megtiltaná a római katholikus papságnak azt, hogy az egyház­politikai törvények revisiója mellett tevékeny­séget fejtsen ki, agitáljon, harczoljon, har­czoljon azonban a fennálló törvények korlátai között azon módon, azokkal az eszközökkel és azokról a helyekről, a honnan az ország min­den más politikai pártja a maga elvei és meg­győződése mellett harezol. Az, a mi e törvényjavaslatban meg van tiltva, a minek ez gátat akar vetni, egészen más, mint a mit — mint mondám, teljes meg­győzödé?em szerint tévesen — e rendelkezé­sekbe beleértelmeznek. E törvényjavaslat nem tiit semmi egyebet, mint — hogy röviden fejezzem ki magamat — a korteskedést az ima­házban, az istentiszteletre összejött gyülekezet­ben, a korteskedést az oltár előtt, Isten igéjé­nek, az örök igazságnak hirdetésére felszentelt helyen, a korteskedést a felszentelt egyházi jel­vényekkel, a kegyszerekkel és az egyházi fenyíté­kekkel. E szerint nincs itt semmi egyéb meg­tiltva, mint csak isten nevének hiába felvétele, az istenségnek, a szentnek földre hurczolása, a vallásnak profanálása, porba tiprása. Én azt hiszem, méltóságos főrendiház, hogy ezt nem lehet megengedni. Hiszen ez vallás­talanságra vezet, hiszen ez azon népet, mely a műveltségnek alantasabb fokán áll, vallásá­tól fosztja meg; mert az a nép, mely a művelt­ségnek ugyan alantabb fokán áll, de ember és gondolkodik, előbb-utóbb rá fog jönni arra, hogy az, a mit neki az isten igéjének, az örök igazságnak hirdetésére hivatott pap arról a szent helyről mond, hogy ha nem A-ra sza­vaz, akkor isten ellen bűnt követ el és elkár­hozik, hogy ez nem igaz. És mit várhatunk attól a szegény embertől, ha azután azon hely­zetbe kerül, hogy papjának, lelkészének nem hiszi el azt sem. a mit vallásánál fogva el­hinni lenne köteles ? Nem vezet ez teljes vallás­talanságra, nem vezet ez a nihilismusra ? Az államok fennállásának létalapja polgá­raiknak vallásossága. Az államnak saját fen­tartása érdekében elsőrangú kötelessége pol­gárainak vallásossága fölött őrködnie. Ez a czélja ezen törvényjavaslatnak. Nem érinti ez a római katholikus papságnak az alkotmányban gyökerező azon jogát, hogy a politikai meg­győződése mellett politikailag szerepeljen, poli­tikai beszédeket tartson. Ezen javaslatnak ren­delkezései tiszták, világosak, határozottak; meg van élesen vonva a határvonal. A ki ezt a határvonalat át nem lépi, ki úgy az államra, mint a vallásra egyként veszélyes túlzásokba nem bocsátkozik, az üldözéstől nem félhet. Az üldözés átalában ezen javaslat rendelkezései­től teljesen idegen. E kormány programmjának egyik sarka­latos pontját képezte: a vallásfelekezetek közti

Next

/
Thumbnails
Contents