Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.

Ülésnapok - 1892-109

;ÁGOS ÜLÉS. 20 CIX. ORSZ lentése, a viljevo-kapelna-noskovcei helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában. Cziráky Antal gr. jegyző (olvassa a Uzottság jelentését). Elnök : Ha nincs ellene észrevétel, határozatkép kimondom, hogy a méltóságos főrendek tudomásul veszik a kereskedelemügyi minister úr jelentését, ahhoz hozzájárulnak és országos határozat erejére emelik a képviselőház 7932. számú határozatát, a miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a közlekedésügyi bizottság jelentése a fejér- és tolnavtírmegyei helyi érdekű vasutak székesfehérvár-sárbogárdi vona Iának engedélyezéséről, a kereskedelmi m, kir. minister által az országgyűlés elé terjesztett jelentéseire hozott képviselőházi határozat tárgyában. Cziráky Antal gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Nem kivan senki a tárgyhoz szó lani? Ha nem, határozatképen kimondom, hogy a méltóságos főrendek tudomásai véve a minister jelentését, hozzájáruluak a képviselőház 7933. számú határozatahoz, azt országos faatárározateröre emelik, miről a képviselőház értesíttetni fog. Fel fog olvastatni a függő államadósságot ellenőrző országos bizottság jelentésére hozott 7958. számú képviselőházi határozat. Cziráky Antal gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Nincsen észrevétel az országos bizottság jelentése ellen? Ha nincs, a bizotlság jelentése tudomásul vétetvén, a főrendiház hozzájárul a képviselőháznak 7958. számú határozatához s azt országos határozaterőre emeli, miről a képviselőház értesíttetni fog. Most következik az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat. Kérem, méltóztassék felolvasni a bizottság jelentését. Gáll József jegyző (olvassa a bizottság jelenlését). Erdély Sándor igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Az előadó úr ő méltósága által a felolvasott jelentésben most ismertetett törvényjavaslatnak nagy közérdeke és politikai fontossága szükségessé teszik, hogy mielőtt az átalános vita a felett e magas törvényhozó testületben megindulna, én annak irányában a kormány álláspontját röviden jelezzem. (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozom a törvényjavaslat részleteire kiterjeszkedni, csak két kérdésről fogok szólani, a melyek ezen javaslatnak létkérdését képezik. Az egyik a bifurcatio elve, a másik azon rendelkezések, melyek a javaslat 169— 170. §-aiban foglaltatnak. Ez a kör, melyben ezen törvényjavaslat mozoghat, meg van határozva, az korlátolt. E törvényjavaslat keretébe nem vonható be semmi egyéb, mint csak a választások feletti bíráskodás szabályozása a kir. curiánál és még néhány ezzel szoros kapcsolatban levő intézkedés. Alkotmányunk szervezetének megváltoztatásáról, választási törvényeinknek gyökeres reformjáról közigazgatási törvényeink revisiojáról, vagy új összeférhetetlenségi törvények alkotásáról e javaslat keretében sző nem lehet. E javaslat feladata az 1874 : XXXIH. törvényczikkben csak átalánosságban és elvileg kimondott azon kijelentésnek a részleteket szabályozó törvénybe igtatása, hogy a választások törvényessége felett a curia itél. De igaz, hogy ebben a szűk keretben is ennek a törvényjavaslatnak alkotmányos szabadságunkra, politikai életünk fejlődésére kiható igen nagy fontosságú és nehéz kérdésekkel kell megküzdenie, olyanokkal, a melyeknek megoldásához hazánk ethnographiai és eulluralis viszonyainak legmélyebbre ható figyelembe vétele szükséges, mert oly intézkedések, melyek hazánk culturalis és ethnographiai viszonyaival nincsenek teljes összhangzásban, alkotmányos szabadságunkra, a magyar nemzeti politikának és átalában politikai életünknek egységes fejlődésére legkárosabb kihatásokkal bíró veszélyeket rejtenek magokban. Óvnunk kell a parlamentet az alkotmányban gyökerező jogainak csorbulásától, de meg kell védeni a bíróságot is a napi pártpoliiika szenvedélyének nem mindig tiszta hullámcsapásaitól. Az ország érdekével, de különösen magyar nemzeti jellegének fentartásával ellenkeznék azon indítványnak elfogadása, a mely az előzetes tárgyalás folytán tétetett és a