Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-101

86 GI. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem szavazom, illetőleg óvást teszek a kormánynak e részben elfoglalt álláspontja ellen, a melyet megfelelőnek, jogosnak és törvényesnek nem tarthatok és a melynek eligazítását azon keretben, melyet autonómiának szokíak nevezni, mielőbb kívánom. Ezek után az előirányzatot átalánoEságban a tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök: Kivan még valaki szólani? Bánffy Dezső b ministerel nők: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Igen röviden egypár szóval kívánok reflectálni azokra, miket ő nagyméltósága itt elmondott. Annak a fekete képnek, melyet itt rajzolni méltóztatott, a részleteit, egyes vonásait én részemről nem tarlom újaknak j már hallottam, láttam őket hónapokon keresztül. Elmondták azokat szélesebb mederben eresztve a képviselőházban és a napi sajtóban állandóan olvashattuk. A szomorú benne csak az, hogy mikor ezen képeket rajzolják vádként felhozva a képviselőházban és sajtóban, végre itt összefoglalta a nagyméltóságú főrendiházi tag úr, akkor anyagot adnak arra, hogy legnagyobb ellenségeink ezen kétségtelenül a tényeknek és az igazságnak meg nem felelő állításokat ellenünk felhasználják. Ma már a nemzetiségek szélsői és irántunk talán a legbarátságosabb érzéssel viseltető kisebb államok némely lakói ezen vádszavakat hangoztatják. Méltóságos főrendek! Azt hiszem, hogy ezen taktika éppen az ország, éppen Magyarország érdekében nem helyes; rajzolni olyasmit, a mi nincs, feketíteni azt, a mi talán a legrosszabb cselben is szürke, nem eredményezi az óhajtott czélt, nem eredményezi azt, a mit elérni akarni mellőzi atnak: t.i. lehetetlenné tenni a kormányzást, megbuktatni a kormányt, de eredményezi, hogy fegyvert adnak ellenségeink kezébe. Az, a mit ma a nagyméltóságú szónok úr itt elmondott, a román, szerb, magyar államellenes fractióinak jelszavai, részben kívánságai és vádjai, és vádjai az egyes idegen államokban lakóknak, olyanoknak, kik Magyarország érdekeit nem fejleszteni, de Magyarország érdekei ellen actióba menni kivannak. Én azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy e vádak nem is igazak, nem is jogosultak. 29—30 éves újabb alkotmányos életünk bizonyítja az ellenkezőt. A fejlődés nemcsak Budapesten van meg, meg van az egész vidéken, egész országban. Azonban nem is lehet másként, mint úgy, hogy a központi focusból kisugárzó erő adja meg a vidéken a fokozatos fejlődést, mely előnyeit kiárasztja átalánosságban. És vádolni a kormányt mindazokért, a miket a tények éppen ellenkezőnek bizonyítanak, egyátalában nem jogosult. A kormány nem phantasmagoriákkal engedi jogait élvezni a népnek, de engedi úgy, mint a 1 Örvény megszabja, liberális, alkotmányos szellemben. De ebből nem következhetik az, hogy oly törekvéseknek, oly irányzatoknak engedjen túlkapást, a melyek, mint már e házban bátorkodtam elmondani, országunk, nemzetünk fejlődésére előnyösek nem lehetnek. Azért igen kérem a méltóságos főrendeket, ne méltóztassanak ezen fekete kép, ezen sötét szinek hatása alatt Ítélni meg a helyzetet, ne méltóztassanak a kormányt azon szempontból bírálni meg és mérlegelni eljárását, intentióit és törekvéseit, a mely szempontból azt a nagyméltóságú főrendi tag úr óhajtaná, hanem méltóztassanak az eddig irányunkban megadott bizalmat továbbra is megadva, a költségvetést átalános?ágban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés lalfélöl.) Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Zichy Nándor gróf úr ő excellentiája felszólalása késztet engem is egy rövid nyilatkozat-tételre. Tudniillik ö excellentiája tiltakozott az ellen, hogy a budgetbe bizonyos alapok és alapítványok beállittattak és úgy hiszem, ezek jogi természetét óhajtotta ezen tiltakozással megóvni. Ezen nyilatkozattal szemben ki kell jelentenem, hogy valamint a budgetbe való beillesztés nem praejudicálhat ez alapok jogi természetének, épp úgy ő exeellentiája felszólalása sem praejudicálhat annak. És ha már felszólaltam, úgy kötelességem, méltóságos főrendek, éppen Zichy Nándor gróf ő excellentiája által egy más alkalommal hozzam intézett felhívására két kérdésre nézve a méltóságos főrendeket tájékoztatni. Egy alkalommal, midőn máshoi voltam elfoglalva és legnagyobb sajnálatomra nem lehettem jelen a főrendiház tárgyalásán, de nem is gondoltam.