Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-100

78 nisterelnök úr a honalapítás ezredik évfordulójának megünneplése tárgyában jelentést terjesztett a ház elé, a mely ott 1894. évi április hő 9-én tárgyaltatott. Ez a jelentés a főrendiházhoz küldetett át, a hol 1894. évi április hó 25-én tárgyaltatván, visszajött a képviselőházhoz és igy együttes hozzájárulásával a két háznak jött létre az az országos határozat, a mely megállapítja azokat a létesítményeket, a melyek az ezredik évforduló alkalmából létrehozandók. Ezekről és az e czélra szükséges összegek fedezetéről van itten szó, úgy, hogy egyátalában nem tartanám czélszerűnek és indokoltnak, hogy most visszatérőleg arról beszéljünk, hogy mit helyes alkotni, mit nem. Tisztán és kizárólag csak arról van szó, hogy a főrendiház hozzájárulásával is április hó 25-én kelt országos határozatnak megfelelőleg létesítendő alkotások költségei miként és hogyan fedeztessenek. Ezekre való tekintettel, méltóságos főrendek, kérném, méltóztassanak a törvényjavaslatot úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadni, mint olyant, a melyben semmi új sem foglaltatik, csak kizárólag pénzügyi rendezése annak, a mit a méltóságos főrendek már elhatároztak. (Helyeslés a baloldalon) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás Ügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A kérdéshez átalánosságban oly határozottan és oly tüzetesen szólott az igen tisztelt ministerelnök úr s utalt egyúttal arra is, hogy már egy országos határozattal állunk szemben, hogy a kérdésnek erre a részére nem akarok kiterjeszkedni. Nem is szólaltam volna fel, ha Zichy Nándor gr. ő nagyméltósága az 1. §. e) pontját illetőleg, a melyben az mondatik, hogy az ország különböző vidékein 400 új népiskola állíttassák fel, — ha jól értettem — azt. a kifejezést nem használta volna, hogy ez bizonyos tekintetben provocativ characterrel bír a felekezetekkel szemben is. Bocsánatot kérek, az alaptörvény álláspontján áll ez a törvényjavaslat is. Az 1868-iki törvény az iskolafentartókat megjelölvén, ott az állam is az iskolafentartók egyike; ha jól emlékezem, 80. §-ban világosan megmondja a törvény, hogy az állam mindenütt, a hol azt szükségesnek tartja, népiskolákat állit. S viszont JOS ÜLÉS. provocativ jellegről annál kevésbbé lehet szó, mert a kormánynak e kérdésben való álláspontját már több alkalommal nagyon tüzetesen jeleztem, midőn tudniillik azokkal a kérvényekkel szemben, melyek a képviselőház előtt voltak és a melyekben az exclusiv államosítást kérték, világosan és határozottan kijelentettem, hogy a kormány sohasem volt hive az államosításnak abban az értelemben, hogy a kizárólag az állam legyen az iskolafentartó, hanem igenis azon az állásponton áll, hogy épp úgy, mint a felekezetek, községek és magánosok, az állam is legyen iskolafentartó. Ily értelemben újra és határozottan ki kell jelentenem, hogy ennek az intézkedésnek semmiféle provocativ charactere nincs; ez az intézkedés a törvényjavaslatban létező törvényeink szellemében van felvéve. Ezért ajánlom a Zichy Nándor gr. ő excellentiája által kifogásolt tételt is elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki hozzászólani ? Ha nem kivan, fölteszem a kérdést: méltóztatnak e a törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Úgy hiszem, a többség elfogadja. Zichy Nándor gr.: Átalánosságban én is elfogadtam! (Felkiáltások balfelől: Egyhangúlag !) Elnök: Következik a részletes tárgyalás. Gyulai Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat aimét és 1. § át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 2. §-t.) Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos "főrendek ! Méltóztassanak megengedni, hogy a részletes tárgyalásnál e szakaszhoz szólva, újból is igyekezzem megértetni azt az álláspontot, melyet az átalános tárgyaláskor elfoglaltam. Eléggé nem csodálhatom, hogy a ministerelnök úr szükségesnek tartja engem a részben felvilágosítani, hogy a 400 iskolára nézve már a törvényhozás intézkedett. Hisz az első szakaszban foglaltatik ez és én az első szakaszra megjegyzést nem tettem. Én csak a hitelmegszavazásra nézve tettem megjegyzést. Sajnálkozásomat fejeztem ki, hogy oly alakban kéri a ministerium a hitelt, hogy megjelöli tüzetesen annak olyan hováforditását, a mely C. ORSZÁ