Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-100

G. ORSZÁGOS ŰbÉS. 79 hováforditás az én meggyőződésemmel ellenkezik. Mert még akkor is, ha a törvényhozás átalán már elvileg határozott, sem következetesség, sem bármi más szempontból nem érzem magam kötelezettnek, annak költségeit megszavazni. Sőt inkább folytonos alkotmányos gyakorlat, hogy költségek megszavazása vagy megtagadása útján mindenkor lehet, szabad, sót kötelessége a törvényhozónak meggyőződésének érvényesítésére törekedni. Hiszen akárhány oly dolog létesül, a mely azután a kivitelben módosul, megakasztalik és korlátoztatik. Ez volt azon szempont, a mely engem e részben felszólalásra indított. A mi pedig az igen tisztelt miniszter úrnak megjegyzését illeti, hogy ebben semminemű provocatio nem foglaltatik, hogy a ministerium maga is azon álláspontot foglalja el, hogy a felekezeteknek szabad és lehet felekezeti iskolákat felállitaniok; én ezt a provocatiot nem is ily módon állítottam fel, de el nem fogadhatom azt, hogy abban, ha a közoktatás ügyén egy nagy, átalános ünnep alkalmával segíteni akarunk és akkor csakis az interconfessionalis iskolákon segítünk, a confessionalis iskolákra s azok barátaira nézve valami örvendetes lehetne, sőt ez annál inkább sújtja őket, minthogy ezek a confessionalis iskolák, éppen Magyarország legmagyarabb vidékein is a lehető legsiralmasabb állapotban vannak sok helyen és újat tenni és mást tenni, a mikor a régi jó el van hanyagolva, elmaradt és a közoktatás ügye ott vajúdik, valami nagyon megnyugtatónak és kielégítőnek nem tarthatom ; azért a második szakasz e) pontjának kihagyását s igy ezen szakasznak ez által való módosítását vagyok bátor a nagyméltóságú főrendek előtt indítványba hozni. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Gáll József jegyző: Zichy Nándor gróf ő nagyméltósága a második szakasz e) pontját kívánja kihagyatni. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Azok után, a miket már szerencsés vollam előadni, nem szükséges bővebben szólnom; csak a módositvány mellőzését kérem, de egy körülményre reflectálnom kell. Úgy veszem észre, hogy ö excellentiája azért nem óhajtja a négyszáz ily népiskolára szükséges hitel megszavazását, hogy az az összeg inkább a felekezeti iskoláknak segélyezésére fordíttassák. Vagyok bátor ő nagyméltóságának figyelmébe ajánlani, hogy — ha jól emlékezem — 200.000 forint van felvéve felekezeti iskolák segélyezésére és mondhatom, hogy a 200.000 forintot nem lehet a felekezeti iskolák segélyezésére fordítani azért, mert éppen az egyházi főbb hatóságok igen gyakran megakadályozzák azt, hogy ezt a segélyt igénybe vegyék. Én nagyon kérem ő excelientiáját, hogy ismert befolyásánál fogva hasson oda, hogy az egyházi főhatóságok ne akadályozzák meg azt, hogy legalább azt az összeget érvényesíthessük, a mely a költségvetésbe erre a czéira fel van véve. Én azt hiszem, hogy ő excellentiája igen jó szolgálatot fog tenni a közügynek, ha ebben az irányban befolyását érvényesíteni fogja. Zichy Nándor gr.: Nem illet szó, tehát nem felelhetek! Elnök : Kíván valaki szólani ? Vécsey József b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Részemről pártolom az előttem szólott Zichy Nándor gróf ő excellentiájának indítványát, mertén nem osztozhatom abban a nézetben, a mely szerint a jelenlegi kormány túlságosan tetszeleg magának abban az interconfessionalis eszmében és ezekkel az iskolákkal azt terjeszteni és szilárdítani kívánja országszerte. Én azt hiszem, hogy ezt a czélt nem is igen fogja elérni, mert én magam is fáradoztam és költekeztem is még Eötvös minister idejében ilyen interconfessionalis iskolák felállítása érdekében. Az egyik létre is jött, a másik hosszas vajúdás után kilyukadt egy kisdedóvodában, a mely most is fennáll. Mind a kettő felekezetnélkiili és Csáky-fohászszal él. A tapasztalás azt mutatta, hogy semmi visszhangra ez az intézmény nem talált és nem felelt meg annak a várakozásnak, a melyet a törvényhozás és én magam is kötöttem hozzá. Az ellenszenv először a felekezetek részéről nyilvánult igen erősen, nevezetesen az által, hogy az érdekelt felekezetek, úgy mint a debreczeni