Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-78

78 LXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Megnyugszom nem elvi szempontból a nagyméltóságú elnök úr nyilatkozatában, hanem azért, mert ez a szavazás a törvényjavaslat sorsa felett nem dönt, hanem csak arra irányul, hogy a részletes tárgyalásba a főrendiház belebocsátkozzék és mert nekem és elvbarátaimnak az az óhajtásunk, hogy a törvényjavaslat újabb megvitatásának útja el ne zárassák. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A törvényjavaslat elfogadása és elvetése mellett egyenlők lévén a szavazatok : a házszabályok szerint az elnökre háramlik a döntés kötelessége. Minthogy pedig én nem akarhatom, hogy a részletes tárgyalásnak útja elzárassék, »igen«nel szavazok. (Éljenzés hál felől.) Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1. és 2. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 3. szakaszt.) Gyulai Pál jegyző: Steiner Fülöp, székesfehérvári püspök! Steiner Fülöp, székesfehérvári püspök : Nagyméltóságú főrendek! Már a múlt alkalommal a részletes tárgyalás folyamán bátor voltam e szakasznál a nagyméltóságú főrendeket kérni, hogy e szakaszt kihagyni méltóztassanak. Kimutattam akkor alaposan, hogy e szakasz szent egyházunknak, isteni alapitója által adott és alkotmányosan biztosított jogait sérti. Kimutattam, hogy az a katholikus hívek alkotmányos szabadságát és jogait sérti : újra kérem tehát a nagyméltóságú főrendeket, hogy méltóztassanak akkori érvelésemet figyelembe venni és a szakaszt kihagyni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Méltóztassék felolvasni az indítványt. Gyulai Pál jegyző (olvassa): »A 3. §. kihagyandó.« Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Tiszteletlel kérem, méltóztassanak az indítványt mellőzni, meg pedig abból az okból, mert az állam souverainitásának elvébe ütközik, minthogy ez az elv megköveteli, hogy a törvényen alapuló kötelességek teljesítése alól senki ne menekülhessen azon a czímen, hogy vallása vagy egyházi szabályai az ellenkezőt követelik. Az állam jogrendje követeli, hogy e szabály kimondassák, mely egyébiránt ma is jogszokásilag fennáll és senki által kétségbe nem vonatott. Hosszabb érveléstől én is elállók, ép úgy, mint a hogy ő méltósí ga tette, minthogy e tárgy múltkor már elég bőven megvitattatott. Ismételve kérem tehát a szakasz elfogadását. (Helyeslés halfelől.) Zichy Nándor gr.: A törvénynek mindenekelőtt világosnak és határozottnak kell lennie. Nagyon keveset használnak, tapasztalataink szerint, a törvénybe foglalt elvi föltevések és azok holmi magyarázatai, melyeket a törvénytudók egészen alaposaknak ismerhetnek el, de a végrehajtó hatalom utóbb még sem tart tiszteletben. Mindenesetre megnyugtató tudomásul veszem, hogy a minister úr a főrendiházban, tehát a törvényhozásban határozottan kijelentette, hogy e szakasz a törvényesen bevett vallásokra nézve nem alkalmazható, azokra soha semmi körülmény közt ki nem terjeszthető. Részemről azonban még sem nyugszom ebbe bele tökéletesen, mert ily nyilatkozat világosan jelzi ugyan a kormány álláspontját és a törvényhozás szándékát, de ennek őre mégis csak a minister úr és a jelenleg együttlevő főrendiház, mert ez magában a törvényben nem foglaltatik. Én tehát kérem, méltóztassanak a méltóságos püspök úr javaslalát elfogadni. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister: Kénytelen vagyok ő excellentiája felfogásával szemben kijelenteni, hogy én egy szóval sem mondtam azt, hogy e szakasz a bevett és elismert vallásfelekezetekre nem vonatkozik. Ez oly tétel, mely minden egyházra egyaránt kiterjed. Tudtommal a bevett és elismert vallások egyike sem arrogálja magának azt a jogot, hogy az erre való hivatkozással az állam törvényének teljesítése elől menekülni lehessen. Ismételve kérem a szakasz elfogadását. (Felkiáltások: Maradjon/) Elnök: Kíván még valaki szólani? Szécsen Antal gr.: Én csak pár rövid szóval akarom jelezni azt, hogy nem hiszem, hogy e szakasz, ha a törvény méltányosan kezeltetik, veszélyes volna. De a törvény minden-