Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.
Ülésnapok - 1892-77
LXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 65 sem pénze nincs arra, hogy ily képjelt, illusorius jelszavak után, minők a radicalis jelszavak, induljon. Többet ér a kakas, a mi a fazékban fő, mint az olyan kakas, mely a más udvarában kukorikolva hirdeti a hajnal közeledtét. Végre is erőt fog venni magán az öntudatra ébredt nemzet. (Tetszés és éljenzés jobbfelöl.) Méltóságos főrendek! Az állam érdekei szempontjából bizonyos fokig igazolható volt például a polgári anyakönyvek behozatala, mint egyik mód, melyíyel a februári elkeresztelési rendelet következtében beállott helyzetből kibontakozni lehetett. De hogy micsoda összefüggésben áll ezekkel a magasabb állami érdekkel a felekezetnélküliség, ezt bizonyosan nem tudja senki sem megmagyarázni. (Igás! Ugy van! jobbfelöl.) A mi a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatot illeti, azt részemről, mint a múlt alkalommal, most is elfogadom átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Tiltakozom azonban a vallás- és közoktatási minister urnak az ellen a felfogása ellen, hogy a vallásszabadság eszméje szükségképpen magában foglalja a felekezetnélküliséget. Ma, a XIX. század végén a felekezeti illetőség fentartása nem képez lelkiismereti kényszert. Valamely iskola- és templomfentartó gyülekezethez tartozás kötelessége teljesen szabadon hagyja az egyén vallásos meggyőződését és lelkiismeretét. Részemről nem vagyok a radicalis jelszavak rabja, én a szabad gondolkozást meg tudom őrizni minden irányban és semmi nagyhangú mondások által magamat megfélemlíteni nem hagyom. Kívánom a vallásfolekezeti illetőség fentartását de a vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés jobbfelöl.) Gyulai Pál jegyző: Beöthy Zsigmond! Beöthy Zsigmond: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Eiös meggyőződésem, hogy csak az az állam lehet szerencsés, csak az az állam prosperálhat közdolgaiban, melynek intézményei ugy vannak alkotva, hogy ugy a politikai, mint a társadalmi téren a jogok és kötelességek gyakorlatában teljes egyenlőség uralkodik. Ezt az elvet életbeléptették már a királyilag szentesitett törvények, mert ez által FŐÄENDI NAPLÓ. 1892—97. V. SÖTÉT. gondoskodás történt arról, hogy a közéletben, valamint a magánéletben ne merüljenek fel többé azok a visszásságok, a melyek az állam egységét rongálták és zavarokat idéztek elő. Ilyen volt a házassági jognak ugy anyagi, mint alaki tekintetben sokfélesége; most pedig a házassági jogban ugy anyagi, mint alaki tekintetben egyenlőség fog bekövetkezni. S méltóztassanak megemlékezni az akkor tárgyalt törvényjavaslat, pártolóiról, a kik igen helyesen jósolták meg, hogy akkor lesz Magyarország államilag erős és consolidált, ha ezek a törvények életbelépnek. Jelenleg előttünk van az egyházpolitikai reformnak egy második része és ez, méltóságos főrendek, a vallás szabad gyakorlatáról szól. Ez a törvényjavaslat magában oly fontos és a magyar nemzet közszabadságára, de egyéni szabadságára is annyira kiterjeszkedő, hogy valamint más államokban, ugy nálunk is ennek kellett volna megelőznie valamennyi törvényt, a mely már szentesítve van. A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényt, a mely a lelkiismeret szabadságát van hivatva biztosítani, én ugy fogom fel, hogy ha meg van engedve a vallás szabad gyakorlata, akkor meg van engedve implicite az is, hogy a ki nem akar a vallással élni és felekezethez tartozni, annak igen is legyen jogosultsága kilépnie és nem tartoznia egy felekezethez sem. A mi ennek a fontos törvénynek részleteit illeti, lehet, hogy nekem is lesznek, méltóságos főrendek, észrvételeim, de azok érvényesítését akkorra hagyom, mikor azok a részletek tárgyalásra kerülnek. Részemről már most kinyilatkoztatom, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Gyulai Pál jegyző: Vécsey József báró! Vécsey József b.; Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! A szőnyegen levő törvényjavaslattal szemben ma is azt az álláspontot foglalom el, a melyet annak első tárgyalása alkalmával elfoglaltam és miután annak indokolására akkor is, most is igeo ékes szónoklatok hangzottak el, részemről csak némely adatoknak és indokoknak felsorolására fogok a méltóságos főrendek kegyes engedelmével szo*
