Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.
Ülésnapok - 1892-77
66 LXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. ritkozni, t. i. olyanokra, a melyek- a legközelebb muít időben nem hogy megingattak volna enerem eddigi nézetemben, hanem abban még inkább megerősítettek. Ezeknek az indokoknak egyike mindjárt az, hogy e vallásügyi tárgyalások az ország kormányzatában úgyszólván lázas, abnormis tüneteket idéztek elő, a melyek mindenre inkább vallanak, mintsem normális fejlődésre, vagy olyan működésre, a mely a valódi közvéleménynyel és az országnak valódi szükségleteivel összhangban volna. Ilyen tünetek vol tak a minister uraknak ismételt leköszönései, két vagy három cabinetcrisis, egyes államférfiaknak meghiúsult cabinetalakitási kísérletei és más ilyenek, nem is említve azt, hogy a ministerelnök urak részéről oly sajátságos nyilatkozatok hallatszottak, a melyekre a parlamentaris szokás szerint reflectálni nem is volt szabad s mindezekből nem tudom azt következtetni, hogy a t. kormány és párba már csak azért is, mert a parlamentáris elméletből igazolható vagy magyarázható okok fenn nem forogtak, miért ragaszkodik oly állhatatosan ahhoz? Ezt én részemről magammal elhitetni nem tudom. Azért, ha benső okoknál fogva nem vonakodnám hozzájárulni ezen törvényjavaslatokhoz, ezt már csak azért sem tenném, mert nem látom azt az államférfiúi szilárdságot és consequentiát, mely nagy változtatásoknak és újításoknak keresztülvitelére szükséges. Ez a hiány, méltóságos főrendek, mutatkozik és feltűnik magában a törvényjavaslatok sorsában és kezeltetésében. Már maga az is hiányos, hogy néha túlgyors haladásra van hajlam benne, máskor akadozik és maradozik. Hogy csak pár példát idézzek, már csak az Ü hiánya ezen törvényjavaslatnak, hogy a felséges uralkodóháznak ehhez való viszonya és állása még ma sincsen felderítve, szerintem oly hiány, melyet ma, mikor már a törvény szentesítve van és annak életbeléptetése küszöbön áll, igen sajnosán kell nélkülözniük mindazoknak, a kik a dolgok rendes menetelére súlyt fektetnek és ahhoz ragaszkodnak. Én már ebben a tárgyban bizottsági tárgyalás alkalmával voltam szerencsés felszólalhatni és akkor Szilágyi Dezső volt minister ur ő nagyméltóságától azt a választ nyertem, hogy ez az intézkedés ő Felségének külön elhatározásával függ össze és hogy ez annak idején szintén a törvényhozás elé fog terjesztetni. Czorda Bódog ő méltósága, ki akkor, mint a bizottság előadója működölt, tanúm reá, hogy ezt a minister ur mondta; de hogy a minister ur eddig szavát beváltotta volna, arról tudomásom nincs. Hiányzik, méltóságos főrendek, e törvényjavaslatok végrehajtásához, foganatosításához, üdvös működéséhez még egy másik főtényező: az egységes házassági jog, melyet oly nagyon óhajt és várt eddig a magyar közönség és mely csakugyan szükségessé válik akkor, ha a jognak forrása, tudniillik maga a házasságnak megkötése lényeges változtatáson megy keresztül. Tény az, hogy ez is meg volt igérve még az előbbi cabinet részéről, de tudtommal még ma sem jött létre. Ma, mikor, a mint mondom, a törvény szentesítése után el kell várnunk azt, hogy mentől hamarább életbe fog a törvény léptettetni és elő fognak állani azon többé-kevésbé szövevényes jogi kérdések és esetek, melyek egy annyi casuisticával és annyi újítással összeszövött törvénynek szükségképeni következései lesznek, hogy a t. kormány ezzel miért késlekedett ennyi ideig, azt nem tudhatom; pedig miután idegen példák és szokások felderítésétől csakugyan nem irtózunk, ott, a hol a polgári házasság eszméjét magát merítette a nagyméltóságú ministerium, tudniillik a franczia forradalom archívumaiban, ott hihetőleg megtalálhatta volna a megfelelő polgári törvénykönyvet, a melyet bár én nem ismerek, de miután száz éves gyakorlat által van elismerve és egy nagyon önludatos, értelmes, fejlődött nemzetnél meghonosítva áll fenn ma is, alkalmasint a nagyméltóságú ministerium tetszésével találkozhatott volna. A kivitelre nézve még más hiányokat is látok, tudniillik azt, hogy nem eléggé készíttetik elő rá a talaj; és ha tekintem, hogy mily fontos működések vannak már a szentesitett törvények által kilátásba helyezve az illető közegek részére, elvártam volna, hogy e részben alapos előkészületek történnek vala. Időközben Hieronymi volt bel ügy minister úr annak idején
