Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-84

LXXX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. 145 És ez az elv, mely a már szentesitett egyházpolitikai törvényekkel szerves összefüggésben van, annyira mellőzhetetlen egyházpolitikánk rendszerében, hogy én a már harmadszor átküldött tőrvényjavaslatot ezúttal is megszavazom. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Mielőtt Zay grófnak — ki úgy tudom, átalánosságban akar hozzászólni a törvényjavaslathoz — a szót megadnám, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az Esterházy Miklós Móricz gróf ő méltósága által beadott indítvány most alig képezhetné szavazás tárgyát, mert az indítvány azt kívánja, hogy az átalános tárgyalásnál a III. fejezetet ne fogadják el és erre kér névszerinti szavazást. Ha, a mint elismerték, a törvényjavaslatnak I. és II. fejezete már el van fogadva, úgy itt a hármas bizottság jelentése szerint a III. és IV. fejezet össze van vonva és itt vannak oly szakaszok is, a melyek már mintegy közösen el vannak fogadva. Itten tehát igen bajos erre az átalános szavazást elrendelni, hanem az egyes szakaszoknál majd igenis lehet szavazni ellene és mellette. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Én a tárgyalás módjához kérek szót, a mi mindenkor meg vagyon engedve. Én úgy veszem észre, hogy mi a törvényjavaslatot most átalánosságban tárgyaljuk ... (Ellenmondások balfelöl.) Keglevich István gr.: Nem! A bizottsági jelentést !<) Zichy Nándor gr.: • . . legalább az előttem szólott t. szónok úr egész átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta a törvényjavaslatot. Mi a bizottsági jelentés alapján indulhatunk ki, vagy nem, de tárgyalásunknak a ház szabályok rendjén kell lefolynia. Mint azt ő méltósága már jelezte, mi ez alkalommal nem követeljük, hogy egy átalános tárgyalás — melyben bár tényleg benne vagyunk — tovább is folytattassék, és nem akarjuk követelni azt, hogy az I. és II. fejezet egyes szakaszai újból tárgyaltassanak; de részemről és elvbarátaim részéről egész határozottsággal kinyilatkoztatom egyszersmind azt, hogy az az álláspont egyénileg a miénk ma is, melyet az előző tárgyaFŐRENDI NAPLÓ. 1892—97. V. KÖTET. lások alkalmával e törvényjavaslat tekintetében átalánosságban és az egyes szakaszokra vonatkozólag módosításaink útján érvényesíteni igyekeztünk. De ha ennek bővebb kifejtésétől eladunk is a tárgyalás rövidítése kedvéért, és nem mintha meghódolnánk az előtt az okoskodás előtt, mely szerintünk teljesen alaptalan, melyet a hármas hizotiság itt feltárt, — és melyre nézve, úgy hiszem, a főrendiház bölcsen cselekszik, ha határozott állást nem foglal, — kétségtelenül áll, hogy a III. fejezetet a főrendiház nem fogadta el az utolsó tárgyalás alkalmával és ezt az álláspontot most is fentartani óhajtjuk. A III. fejezetet egész terjedelmében ezúttal is el akarjuk utasítani, azt ezúttal sem akarjuk megszavazni és e jogunktól és álláspontunktól a házszabályok alapján el nem üttethetünk. Kérem tehát a nagyméltóságú elnököt, hogy a III. fejezetre vonatkozó indítványt annak idején névszerinti szavazás alá bocsátani kegyeskedjék. (Helyeslés jobb felől.) Bánffy György gr. jegyző: Zay Miklós gróf! Zay Miklós gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek ! Harmadszor van szerencsénk a felekezetnélküliség kérdésével foglalkozni a nagyméltóságú kormány kegyelméből, de ha tizedszer is foglalkoznánk vele, akkor is csak azt mondanám, a mit az első alkalommal, hogy tudniillik a nagyméltóságú kormány nem a közakaratnál, hanem saját akaratánál fogva akarja ezzel az újítással a magyar nemzetet boldogítani, mely a czéltalan reform iránt semmi vágyódást nem érzett és ma sem érez. Megszavaztuk mi a vallásszabadságot teljes mivoltában, sőt javítottuk a kormány javaslatát, de a vallástalanságnak kaput nem nyitunk és nem nyitunk kaput az önzésnek és fukarságnak arra, hogy az egyházi és iskolai adó fizetése alól kivonja magát. (Helyeslés jobbfelöl.) De a nagyméltóságú kormánynak nem elég a vallásszabadság, mert ő nem vallásszabadságért harczol, hanem feltétlen megadást, meghódolást követel mindazoktól, a kik nem tolják az egyedül üdvözitő hatalom szekerét. (Helyeslés jobb/elől.) 19