Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.
Ülésnapok - 1892-79
106 LXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. mert az is fokhagymaszagú, még a minister ur ténykedése is. Hát már csak azokat kell pártfogolni, a kik meg nem érdemlik? Recipiálva vannak már azok ugy is. Ez az Isten verése rajtunk. Szeretnék lenni az a recipiáló seprő, a mely őket kisepri az országból. (Derültség jóbbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Ennélfogva, mivel én e faj miatt a legnemesebb fajnak, a magyar fajnak a pusztulását látom, ellene vagyok e javaslatnak. Dixi et salvavi animam meam. Gyulai Pál jegyző: Ambrózy István b.! (Felkiáltások: Nincs itt!) Majthényi László báró! (Felkiáltások: Nincs itt! Egy hang jóbbfelöl: Tovább ! Tovább !) A cultusminister ur kivan szólani! Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! A képviselőház csaknem egyhangú határozatával tette át e törvényjavaslatot a méltóságos főrendekhez. A képviselőház csaknem egyhangú határozatával ragaszkodott e törvényjavaslatban lefektetett igazságos és méltányos intézkedésekhez, és mar másodízben kereste fel a méltóságos főrendeket, hogy járuljanak a képviselőház határozatához. Legyen szabad nekem a kormány nevében, e megkereséshez azt a tiszteletteljes kérelmet csatolnom, méltóztassanak újra meg újra megfontolni, komoly meggondolás tárgyává tenni azt: vájjon azok a kifogások eléggé nyomatékosak-e, a melyek eddig a méltóságos főrendiházban felhozattak a javaslat ellen arra, hogy e törvényjavaslat törvényre emelkedése megakadályoztassák? Azt gondolom, méltóságos főrendek, akkor jdrok el helyesen, ha mellőzve minden nagyobb beszédet, szorosan azokkal a kifogásokkal fogok foglalkozni, a melyek itt a méltóságos főrendiházban kifejezésre jutottak az első tárgyalás alkalmával. (Halljuk! Halljuk!) Első kifogás az, hogy miért szükséges külön recipialis törvény akkor, a midőn a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatban meg vannak adva azok a föltételek, a melyek teljesítése mellett elérhetné az izraelita vallás is az elismerést. Legyen szabad e kifogásra nézve azt ajánlanom a méltóságos főrendek nagybecsű figyelmébe, hogy az izraelita vallás ma is elismert vallás. Az 1878 : V. t.-cz. 190. és 191. §-ai, továbbá az 1879 : XL. és LI. t.-cz., a véderőről szóló 1889 : VI. t.-cz. s még több más törvényhozási intézkedésből egész határozottsággal le lehet vezetni azt, hogy az izraelita vallás tőrvényesen elismert vallás. Állami segélyben részesül, az egész vonalon azokat a jogokat gyakorolja, a melyeket — csaknem azt lehet mondani, — a bevett vallások gyakorolnak; következőleg egy tényleges állapotnak törvénybe igtatásáról van sző. Csak a viszonosság követelménye az, a minek még elég nincs téve; csak a viszonosság követelménye az, a minek teljesítése még hiányzik. De a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatban az izraelita vallásról még azért sem lehet intézkedni, mert a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat csak a jövőben keletkező vallásokról intézkedik, csak a jövőben keletkező vallási társulatokról szól, nem pedig oly vallásról, a mely már régen, századok óta létezik nálunk is, a mely vallásnak tanai régóta ismeretesek. Ismertek e vallás hivei is, a kik e hazának mindig hű polgárai voltak. Mivel a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat csak a jövőben keletkező vallásokról szól, már ez is egyik oka annak, hogy e törvényjavaslatban ily provisiót tenni nem lehet. De nem lehet még azért sem, mert ha mi abba a categoriába helyezzük, azaz: a második fejezet rendelkezései alá helyezzük, akkor kétségtelenül kevesebb joggal bírnának az izraeliták, mint a mennyivel ma birnak Méltóztassanak csak a vagyonszerzési tilalomra gondolni, a miről provideál a vallás szabad gyakorlatáról szóló, immár elfogadott törvényjavaslat, a mely javaslat csak az egyházi és iskolai czélokra korlátozza az ingatlan vagyonszerzést. De különbség van az iskoláztatás kérdésében is, mert az izraeliták felekezeti iskolákat tarthatnak fenn, mig az elismerendő vallástársulatok csak mint egyesületi iskolafentartók szerepelhetnek. Következőleg az izraelita és az elismerendő vallások között annak a jognak tartalmában is különbség van, a mivel ma tényleg bir az izraelita vallás.
