Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-66

92 LXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. tán természetesen későbbre tartanám fenn. (Halljuk! Halljuk!) Ez azon intézkedés, mely a keresztény gyermekeknek hét és 'nyolezéves koruk elérése után a zsidó vallásba való felvételéről intéz

1 kedik, mert ezt az intézkedést olyannak tekintem, mely sem elvileg, sem a maga következményeire való tekintettel nem fogadható eb Nem vagyok eléggé képzett jogász arra, hogy megítélhessem, lehet-e az anyagi jog szempontjából azon ellenvetést támogatni, melyet én felhozandó vagyok. Havalaki gyermekét megkeresztelteti saját szabad akaratából s igénybe vette egy egyház szenteségeit és intézkedéseit, melyeknek bizonyos értelmök van és mégis joga legyen ezt saját szabad elhatározása szerint érdemeiben megváltoztatni: azt sem a méltányossággal, séma jogos felfogással megegyeztethetőnek nem tartom. Mindenki, a ki a kereszteíést igénybe veszi, tudja, hogy a keresztelés nemcsak a katholikus, hanem az összes keresztény egyházak leglényegesebb szentségei és szertartásai közé tartozik, és alapja azon többi szentségeknek, melyekre a keresztelés után igényt tarthat. A ki a kereszteíést megtette, azon értelemben fog la fel a tényt, hogy az mellőzhetetlen, változhatatlan jellegű cselekményt képez. Az tehát, hogy a másik résznek joga legyen e cselekménynek más jelleget tulajdonitani és e cselekjnényt máskép értelmezni, felfogásom szerint egyálalán nem lehetséges, és ezen nézetből kiindulva, azt hiszem, határozottan ki kellene mondani, hogy a megkeresztelt csak akkor térhet át a törvény szabályai szerint egy más vallásra, ha az annus discretionist megérte. Azt mondhatják, hogy ez közömbös dolog. Én nem is az áttérés, hanem a jóhiszeműség és becsületesség szempontjából itélem meg a kérdést. Ha valakitől valamely cselekvényt igénybe veszek, a melynek értelméről teljesen értesítve vagyok, az esetben, ha c cselekvényt máskép magyarázom, mint a hogy azt átaláaosan értelmezik, oly térre lépek, mely nem tekinthető méltányosnak és jóhiszeműnek. (Helyeslések jobbfelöl) Ezen szempontból kiindulva, a törvénynek ezen intézkedése ellen szükségesnek tartottam felszólalni. Módositványt nem szándékom fogalmazni, hanem elvileg kimondandó lenne, hogy a keresztelt gyermekek áttéréséről,neveléséről anem keresztelt hitben lehetvén szó, ők csak akkor léphetnek e térre, ha a 18. évet elérték. Igen fontosnak tekintem ezt annyival inkább, mert e törvényjavaslatban semmi sincs, a mi olyannyira sértené a kereszténység elveit, felfogásait és érzelmeit, mint ez. Ezen szempontból kiindulva, éppen azért, mert óhajtom, hogy e törvények ne ellentéteket hívjanak, fel, hanem azokat kiegyenlítsék, mert nem tartom kívánatosnak, hogy valami, a mi a maga teljében nem^szükséges, éppen a vallásfelekezet alapelveivel ellenkező megoldások által olyanná váljék, a mi annak érzelmeit és meggyőződését sérti, ezen módosítást szükségesnek tartom. Ennélfogva a törvényjavaslat ezen intézkedését mellőzendőnek vélem és azt meg nem szavazom Gyulai Pál jegyző: Csáky Albin gróf Csáky Albin gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Nem szándékozom polémiába bocsátkozni azon méltóságos főrendekkel, a kik a zsidó vallás recipiálását, vagyis törvénybe igtatását perhorescálják, mert ez, szerintem, oly intransigens álláspont, melylycl szemben teljesen kárba vész minden nyilvános tanácskozds főczélja, tudniillik az egymást capacitálás, egymásnak megnyugtatása, felvdágositása. Tehát csupán 'azon két kifogással kívánok foglalkozni, mely főleg a javaslat ellen emeltetett, mert ezen ket kifogással foglalkozva, van reményem, hogy azok közt, a kik e kifogásokat előhozták, talán találkoznak olyanok is, a kik az adott felvilágosítás nyomán megváltoztatják álláspontjukat. Az első kifogás az, hogy miért disponálunk mi külön törvényjavaslatban az izraelita vallásról, miért nem foglaltuk azt már be ama másik javaslatba, melyet tegnapelőtt a méltóságos főrendek elvetettek, tudniillik a vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslatba, vagy mint ma Zichy Nándor gróf ő excellentiája em litette, azokba a javaslatokba, a melyek még csak ezentúl fognak tárgyaltatni. A másik kifogás, mely már sokkal jelentőségesebb és na-