Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-66

90 LXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. tik egyszersmid a keresztény vallásokról az izraelita vallásra. Ez a pont az, a melyet ő nagyméltósága oly nagy kedvezménynek tekint és ez az, a mi csakugyan jóval több, mint egy festett báb. (Úgy van! tetszés balfeUl.) Ha mi ezen kérdést meg akarjuk itélni és e felett itt, e törvényhozó testületben ítéletet akarunk mondani, tisztában keli lennünk azzal az állásponttal, a mely álláspontról ebben határozatot hozunk. Ha a vallásos meggyőződésnek subjectiv álláspontjával Ítéljük meg ezt a kérdést, akkor csakugyan minden keresztény hitet követő azon következtetésre fog jutni, hogy hiszen az, a ki a keresztény egyháznak valamikor tagja volt, az Isten előtt nem szűnik meg keresztény lenni, bármicsoda más külső cselekedettel, bármely más tanhoz csatlakozott volna. De ha mi törvényhozásunkban a vallási dogma, a hitnek tanai szerint akarunk Ítéletet hozni, akkor nem szabad megadnunk annál, hogy a keresztény tanoknak ezen átalános elvét érvényesítsük ezen egy esetben; akkor ugyanazon gondolkodás oda vezetne, hogy minden egyes, a maga vallásos meggyőződésének tanait mindenküe nézve kötelezővé törekednék tenni; oda jutnánk, hogy az egyes vallásfelekezetek közötti haicz újra feléledne, feléledne úgy, hogy a vallás kérdése egy országban megint a majoritás kérdésévé válnék; (Úgy van! Tetszés balfelöl.) oda jutnánk, hogy a vallás szempontjából mérlegeinők a törvényhozás tetteit s megint azon időknek gondolatmenetéhez térnénk vissza, a melyet hála Isten régen elhagytunk, a vallást és a vallási tanokat megint tűzzel-vassal hirdetnők, a vallási türelmetlenség korszakát, a mely az emberiséget nem előre vitte, hanem sokáig békóban tartotta ismét felidéznők. (Tetszés balfelöl.) Nekünk nem a vallási meggyőződés subjectiv szempontjából, hanem a törvényhozás objectiv szempontjából kell ezzel a törvényjavaslattal szembe állnunk. (Helyeslés balfelöl.) Ebből a szempontból kiindulva, látunk ebben az országb in különböző vallásokat követő honpolgárokat, de olyanokat, a kik mind honszereteltei működnek közre hazánk javának előmozdításán. Ezekkel szemben más álláspontot nem foglalhatunk el, mint azt, hogy mindannyinak meg| adjuk mindazon jogokat, mindazon becsülést a mely jogok és becsülés nélkül békés, összetartó működése egy nagy nemzetnek nem lehetséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Ő nagyméltósága azt említette, hogy hiszen az izraelita vallást követők közt vannak orthodoxok és vannak neológok; vannak olyanok, a kik rítus tekintetében egymástól különböznek s azt mondja, hogy ha most ezen törvény által az izraelita vallást átalában recipiáljuk, az izraelita vallást követöknek akkor egyszerre nagyobb jogosultságot adnánk, mint bármely más vallásúaknak. Ezen törvényhozási actusnak, igen tisztelt főrendiház, melylyel ma foglalkozunk, az a tendentiája, hogy a már létező vallásfelekezetekkel szemben fennálló különös szabályok és különös intézkedések fennálljanak a jövőben is. Ugyanez áll az izraelita válásra vonatkozólag. Azon speciális intézkedéseknek, a melyek eddig szükségeseknek mutatkoztak az izraelita vallást követőkkel szemben, azoknak érvénye, a tegnap tárgyalt és szerencsétlenül elbukott törvényjavaslatnak alapján továbbra is meg fog maradni. Nincs itten arról szó, hogy ezen átalános elnevezés alatt előttünk ismeretlen vallásfelekezeteknek adnánk mintegy ismeretlen, feltétlen jogokat; hanem csak arról van szó, hogy előttünk lényegében igenis teljesen ismert, mert mindig közöttünk és előttünk működő izraelita polgártársaink vallásának megadjuk ugyanazon jogokat a vallás szabad gyakorlata és a vallás viszonossága tekintetében, a mely jogokat élvezik a közöttünk élő keresztény vallásfélekezetek. Kérem a mélyen tisztelt főrendiházat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot és ne csak annak 1. §-át, hanem mindazt, a mi annak magyarázataként a többi paragraphusokban foglaltik, változatlanul elfogadni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Gyulai Pál jegyző: Daruváry Alajos! Daruváry Alajos: ÉQ ellenkezőleg az előttem szólott Zichy Nándor gr. ő nagyraéltósägával, azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat egy igen fontos, igen nevezetes közjogi kérdc's megoldását czélozza és hogy ezt a jelenleg fennálló rendszer keretében és a történeti előz-