Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-65

82 LXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. felekezeten kivül állóknak ismerjük el őket? És mit csináljunk azok gyermekeivel? Ezek a tények léteznek is, elő is fognak állani, ezek meg lesznek, ba szemet hunyunk is és ha a törvény szövegéből kitöröljük is, mert ez szabályozást igényel. Azért, méltóságos fő­rendek, azt tartom, hogy e szakaszt, tekintetlel az elősorolt tényekre és egyebekre, mégis csak jó volna fentartani, kivéve, ha a méltóságos főrendek azon nézeten vannak, hogy midőn a törvény kimondja minden polgárra nézve, hogy gyermekeiket vallásos nevelésben keli részesí­teni, elfogadják, hogy ezeket a gyermekeket nem kell abban részesíteni. De az talán még sem ezélja a méltóságos főrendeknek, hogy a mivel ostromolták a törvényjavaslat minden határo­zatát, hogy a vallásos nevelés ezekre teljesen ignoráltassék. Különben méltóztassanak hatá­rozni bölcseségök szerint, én kérem a szakasz fentartását. (Helyeslések.) Zichy Nándor gr.: Nagymélt. elnök úr, méltóságos főrendek! A 26. szakaszról van itt szó és szerintem arról föly a tárgyalás. Minden­esetre igen érdekes, hogy ezen 26. §-t a minis­ter úr ő nagyméltósága felhasználta arra, hogy a törvényjavaslat III. fejezetének bővebb fejte­getésébe ereszkedjék. Ezek szerintem a 26. §-t nem is érintik. Én tökéletesen szükségtelennek tartom, hogy enumerative felemlittessenek mind­azok a gyermekek, a kikről gondoskodni kell, hogy vallásos nevelésben részesüljenek. A gyer­mekek vallásos neveléséről külön törvény ren­delkezik, tehát nem ez a törvény kell, hogy rendelkezzék a gyermekekről, hanem az a kü­lön törvény, a mely majd kimondja, hogy mi­kép rendelkezik. Tehát itt, ha csak ki nem akarunk hagyni valakit, nem szükséges meg-' nevezni senkit; de hogy olyan valakit megne­vezzünk, a kit a törvény nem ismer, azt nem tartanám helyes fogalmazásnak, mert a feleke­zeten kivül állókról most a törvény nem beszél, tehát azok gyermekeiről említést tenni pleonas­mus volna. De elismerem, hogy vannak esetek, hogy némelyek sem a bevett, sem a be nem vett felekezethez nem tartoznak, mert minden tör­vény alól van kivétel, de Magyarország nem­csak tegnaptól fogva létezik, hanem előbb is, J és akkor is eligazítást találtak ezek a^dolgok, a külön törvényben is helyes eligazítást fognak találni. De itt nem arról van szó; ez a törvény a vallás szabad gyakorlatáról szól, ahhoz pedig a gyermekekről való intézkedés nem tartozik, mert arról külön tőr vény fog rendelkezni. Én tehát azon rnódositványt vagyok bátor beadni, hogy a 26. §-ból töröltessék az egész első sor és a következő sor négy első szava, és maradjon a szakasz úgy, hogy: »a gyerme­kek vallásáról és vallásos neveléséről külön törvény rendelkezik«. Szilágyi Dezső igazságügyminister : Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt szavazni méltóztatnak, még egy felvilágosítással szolgál­jak. Úgy tudom, hogy a népiskolai és a közép­oktatásról szóló törvényben is foglaltatnak a vallásoktatásra vonatkozó positiv intézkedések, így tehát itt azokra a törvényekre is van czél­zás, nemcsak a megalkotandókra. Én nem bír­nék oly körmyedén túlesni azon a kérdésen, hogy Magyarország nem tegnaptól fogva létezik és nem holnaptól fogva él, sőt ő nagyméltósága álláspontját még a már elfogadott szakaszokkal sem tudom összeegyeztetni. A főrendiház elfo­gadta a II. fejezetet a jövőben elismerendő felekezetekről. Ennek a fejezetnek 18. §-a így szól: »A vallásfelekezet köteles jóváhagyott szer­vezeti szabályzataiban később tett minden vál­toztatást a vallás- és közoktatásügyi minister­nek esetről-esetre jóváhagyás végett bejelenteni. Ha ezen változtatás a 7. és 8. §§-ban megha­tározott feltételeknek meg nem felel, a 4. §. rendelkezéseivel ellenkezik, vagy ha az egyházi határozatok, ima- vagy tankönyvek oly rendel­kezést vagy tant tartalmaznának, mely a vallás­felekezet tagjainak állampolgári kötelességük teljesítését tiltaná, vagy törvényben tiltott cse­lekményt rendelne : a törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítás a vallás- és köz­oktatásügyi minister által haladék nélkül "vissza­vonandó.« Ezt méltóztattak elfogadni. No most mél­tóztassék erre megfelelni: ha ez eset beáll s ily felekezetektől az elismerés visszavonatik, mik lesznek ezek ? Törvényesen elismert fele­kezet többé nem; e javaslat rendszere szerint

Next

/
Thumbnails
Contents