Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-65

LXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 81 váradi püspök: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Én ő excellentiájának csak egy állítására kívánok reflectálni, hogy Magyarországon keresztelési kényszer nincsen. Ez magyarázatot igényel. Igen is, nincsen keresztelési kényszer az izrae'itákra nézve, nincsen keresztelési kényszer a nazarenusokra és baptistákra nézve, a mely felekezetekre nézve a magas kormány egyne­hány esztendővel ezelőtt intézkedett, úgy, hogy nekik külön anyakönyvezést engedett, de a többi keresztény felekezeteknél a keresztelési kényszer meg van és meg volt, mert az felsőbb rendeleteken alapul. De más tekintetben is méltóztassék azt tekintetbe venni, hogy itt az országban min­denkinek kellett anyakönyvezve lennie; semmi­féle pap pedig azt nem anyakönyvezte, a ki nem kereszteltetett meg nála. Ennek következ­tében azt az állítást, hogy Magyarországon keresztelési kényszer nem volt és nincsen, nem fogadhatom el. Szilágyi Dezső igazságügyminster: Részemről, méltóságos főrendek, helyesnek tar­tom a ministerelnök úr ő excellentiájának fel­szólalását és ő eminentiájának jelen felszóla­lása is kétségtelenül bizonyítja azt, hogy nin­csen keresztelési kényszer. Schlauch Lörincz bibornok, nagy váradi püspök: Hiszen megmagyaráztam! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Engedelmet kérek, min alapul a keresztelési kényszer? Ő eminentiája szerint azon alapul, hogy a ki valamely bevett felekezethez tarto­zik, azt, mint annak tagját, meg kell keresz­telni, mert csak igy lehet az anyakönyvbe be­igtatni. Már most legaliter a nazarénusok bevett felekezethez tartoznak. Engedelmet kérek, itt felekezeti kényszer van, és ne játszunk a sza­vakkal, mert legaliter oda tartoznak ós mégis méltóztatott itt elismerni azt a tényt, a mit nem lehet eltörölni, hogy a nazarenust nem kényszeritik csendőrökkel a keresztelésre; eze­ket anyakönyvezi a polgári hatóság és a poí gári hatóság teszi azután át. Schlauch Lörincz bibornok, nagy­váradi püspök: Hiszen ezt mondtam! FŐRENDI NAPLÓ 1895 97. IV. KÖTET. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Tehát nincsen keresztelési kényszer. Mert ha volna keresztelési kényszer, akkor ezeket a nazarenusokat, miután őket valamely felekezet­hez számitani kell, erővel kellene oda vinni és anyakönyvezni. Tehát méltóztatott elismerni, hogy nincsen keresztelési kényszer, a mint hogy tény, hogy nincsen. Méltóztatott ő eminentiája felsőbb rende­letekre hivatkozni. Igen lekötelezne ő eminen­tiája, hogyha azokat meg is nevezné. Schlauch Lörincz bibornok, nagy­váradi püspök: E pillanatban nem vagyok rá képes, egész halmaz van. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ebben a pillanatban nem is kívánom. Én csak annyit tudok, hogy a ministeriumok azt a praxist követték, ezt találtam, midőn a minis­teriumba léptem, hogy erre a cselekményre, a mely vallásos cselekmény, az államnak kény­szerítő karhatalma nem adatik meg. Ennyit tu­dok; ez volt elődeim praxisa, és ezt, mint tényt, felhozom és e&etekre is tudok hivatkozni. Az élet tehát túlnőtt a mi törvényeinkben megszabott korlátokon (Úgy van! Úgy van! bal­felől.) és annak szüksége parancsolólag állott elő. Mi történt eddig? Az, hogy a kormány rendeleti utón intézkedett a baptisták és naza­rénusok anyakönyvezése tekintetében és ez a rendelet számolt az élet szükségleteivel. Most a méltóságos főrendek megtagadnák azt, hogy ez törvényesen szabályozva legyen és most ezt a szakaszt akarják kihagyni. Én azokhoz, a melyeket ő nagyméltósága előhozott, még egy pár esetet sorolok fel. Ma­gyarországon senkisem gátolhatja meg azt, hogy idegen be ne jöjjön az országba és itt le ne telepedjék. Bejöhet ide anglikán, methodista és oly felekezethez tartozó, a ki az eddig be vett vagy elismert felekezetek egyikéhez sem tarto­zik. Már most ha ez itt letelepedik és magyar állampolgárságot is szerez, — mert szerencsére a türelmetlenségnek az a szelleme nincs benne az állampolgársági törvényben, hogy csak akkor nyerhet valaki állampolgárságot, hogy ha vala­mely bevett vagy elismert felekezethez tartozik — hát mit csináljunk ezekkel? Kényszeritsük, hogy valamely felekezethez tartozzanak, vagy íi

Next

/
Thumbnails
Contents