Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-65

80 LXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. Rudnyánszky József b., jegyző: Következik a IV. fejezet, mely már most »III-ik fejezet«-re igazítandó ki és a 25. §. számát is méltóztassanak helyesbíteni 22-re, a régi 26. §. pedig lesz 23. §. (Olvassa a fejezet czimét, valamint a régi 35-ik, most 22. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. .Olvassa a régi 26., most 23. §-t.) Az előbbi indítvány elfogadása folytán kihagyandók volnának e szavak: »Es a bevett, vagy törvényesen elismert felekezeteken kívül állók.« Wekerle Sándor ministerelnök ós pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! Méltóztattak a III. fejezet kihagyását elrendelni. Ebből azonban nem következik, hogy a 26. §-t módosítani kellene, mert a gyakorlati élettel számolni kell. Ma vannak felekezeten kívül állók, a kiknek anyakönyvezése iránt intézkednünk kell. Rudnyánszky József b.: Nem arról van szó! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Kérem, erről van szó! Rudnyánszky József b.: A vallásról. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Hát a vallásról. j\zok is maradnak, mert felekezeten kívül állanak. Azt hiszem tehát, nem méltóztatnak kívánni, hogy az a törvény, mely azok gyermekeinek vallásos neveléséről gondoskodik, és elrendeli, hogy azoknak vallásos nevelésben kell részesülniük, azokra ne vonatkozzék. Itt nekünk már provocálnunk kell arra, hogy azon törvényben, melyben a gyermekek vallásáról intézkedünk, ezekről is fogunk intézkedni. Egészen más az, hogy méltóztattak elfogadni azt, hogy kimaradjon a fejezet, ez azonban a gyakorlati életben felmerülő kérdéseket nem szünteli meg. Ez a 26. és különösen a 27. §-ra vonatkozik, illetőleg arra, mely az anyakönyvezésről szól, mert felekezeten kivül állók tényleg vannak és lesznek nálunk, akár benne van a törvényben, akár nincs. Nálunk keresztelési kényszer nincs behozva. Schlauch Lörincz, bíbornok, nagyváradi püspök: De igen! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Eddig nincs. Eminentiád hivatkozik egy megyei szabályrendeletre. De nálunk keresztelési kényszer nincs behozva. (Úgy van! Úgy van! balfelöl. Schlauch Lörincz szólásra jelentkezik.) Méltóztassék eminentiád meghallgatni, azután én nagy türelemmel fogom argumentumait végighallgatni. Nálunk van ma hét olyan vallásfelekezet, mely törvényesen nincs elismerve; ezek részint mint vallásfelekezetek működnek, részint hitközségekké nem alakulva, vallási csoportosulatokat képeznek, némelyek mint községek is működnek. Ezeknek egy része, mint felekezeten kivül álló tartatik nyilván, mert ha gyermekeiket meg nem keresztelik, az egy valláson levők gyermekeinek vallása iránt semmi törvényünk kötelezőleg • nem intézkedik. Ha valaki azt mondja, hogy ő baptista, fennálló jogrendünk szerint arra ráfoghatjuk ugyan, hogy a felekezeti kényszernél fogva nem tekintjük baptistának, hanem katholikusnak, vagy protestánsnak ; de ha egyvállast követő szülőknek, kik magokat baptistáknak nevezik, gyermekök szülelik, miután keresztelési kényszerünk nincs és az egyvallásúak gyermekeinek vallása iránt törvényeink nem intézkednek, ha az a gyermek meg nem kereszteltetik, kénytelenek vagyunk ma is felekezetnélkülinek tekinteni. S ez a jogállapot és a gyakorlati életnek szüksége az által, hogy a harmadik fejezet kihagyatott, az az életből nincs eliminálva. Talán ez a leghathatósabb bizonyítéka annak, hogy nem egyszerűen nagy elveket akartunk proclamálni, hanem a gyakorlati élet szükségleteit akarluk kielégíteni (Élénk helyeslés balfelöl.) és a mindennapi élet ezen szükséglete elől elzárkózni nem lehet. Azért igen kérem a méltóságos főrendeket, hogy a 26. §-t változatlanul megtartani méltóztassanak. Természetesen a kihagyott fejezetre vonatkozólag, hogy mily álláspontot foglalunk el az alsóházban, azt ott kell kifejtenünk, már ezúttal is kijelentve saját és ministertársaim részéről, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister úr által jelzett elvi álláspontban és argumentumokban a magunk részéíöl is teljesen osztozunk. Schlauch Lörincz bibornok, nagy-