Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-65

74 LXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. a magyar állameszme hivei, a másikban annak ellenségei volnának együtt. Nekem, mint protestánsnak az az elvem, hogy a protestáns felekezeteket egyesíteni kell, nemcsak a protestantismus, hanem a magyar állameszme javára is, mert csak a kálvinismus segélyével lehetne útját vágni a felvidéki pán­szláv izgatásnak. A protestáns unió eszméje azon alap­eszméből indul ki, a melynek éppen ellenkezőjét hirdeti a vallás szabad gyakorlatáról szóló tör­vényjavaslatnak ezen fejezete, mert ez a fele­kezetek erejének elforgácsolódására, megbontá­sára vezet és utat nyit az államellenes cotte­riáknak arra, hogy a felekezeti fegyelem alól kivonván magokat, a kilépést fenyegető esz­köznek használhassák fel hitsorsosaik terro­rizál ására. Ugy látszik, méltóságos főrendek, mintha az egyházpolitika mögött azon hátsó gondolat lappángana, hogy egy szép napon az összes felekezeti iskolákat államosítani akarnók; mert hiszen például a protestáns felekezeti iskolák nagy része a hitsorsosok filléreiből tarlatik fenn és ha megélhetésök forrásait elapasztjuk, saját erejökből megállani nem lesznek képesek. Avagy a közoktatásügyi tárcza olyan dúsan lesz do­tálva a jövőben, hogy el fogja látni aprópénzzel az összes protestáns iskolákat, nem is szólva azon száz meg száz óvodáról, a miket még alapítani kellene, ha lehetne ? És azon hazafias nemzetfentartő missiót, a melyet sok vidéken a szegény protestáns lelkipásztorok töltenek be, vájjon ezentúl az anyakönyvvezetők fogják-e betölthetni a különböző paragraphusok és rub­rikák alapján ? Avagy a kormány a magyar papokat a pusztulás szélére akarja juttatni, csak azért, hogy a pánszláv és dákoromán papok is elpusztuljanak, (Mozgás balfelől.) a mint hogy az egyházpolitika egy füst alatt rövidíti meg a katholikusokat, protestánsokat és óhitűeket. Méltóságos főrendek! A minap találkoztam egy derék egyházpolitikussal, a ki folyvást azzal védte a felekezetnélküliséget, hogy hisz a kormány nem parancsolja, hogy valaki fele­kezetnélküli legyen, mint a hogy a házassági jogról szóló törvényjavaslat sem tiltja meg az egyházi házasságot. Ez a világra szóló érdeme mindenesetre meg van a javaslatnak, benne a felekezetnélküliség nem parancs, de csábító alkalom a vallástalanságra. (Élénk tetszés jobb­felöl.) Elfogadom Andrássy Aladár gróf indítványát. (Éljenzés johbfelől.) Gyulai Pál jegyző: Kun Géza gróf! Kun Géza gr.: Elállók a szótól. Gyulai Pál jegyző: Vay Béla báró! Vay Béla b, : Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Ila ezen törvényjavaslat III. fejezetéhez valami módositvány adatott volna be, ez esetben igenis én is hozzászólnék. Miután azonban Andrássy Aladár gróf módo­sitványa egészen elveti az egész harmadik fejezetet, én pedig a harmadik fejezetet szük­ségesnek tartora, mert a nélkül a törvényt tö­kéletesnek nem nézhetném, mivel feladatát ki nem merítené, azért én módositványt e fejezet ellen nem nyújtván be, a törvényjavaslatot úgy, a mint van, elfogadom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Gajzágó Salamon: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! (Halljuk! Halljuk!) Ha semmi sem bizonyította volna be, hogy milyen veszedelmes lett volna Zichy Nándor gr. ő excellentiája indítványát elfogadni, mely szerint minden keletkezhető vallásfelekezetre nézve a törvényhozás döntsön, tehát minden ily eset törvényhozási tárgyalások alá utasíttassák: éppen az előttem szólott Zay Miklós gróf urnak felszólalása bizonyította ezt be, mert ámbár nem felekezeteknek és pedig el nem ismert felekezeteknek hitelveiről volt szó, ő mégis oly terrénumra vitte a tárgyalást, a melyen az könnyeu erre a térre sikamolhatott volna. Bevallom, méltóságos főrendek, hogy én is még azon idealisták közé tartozom, a kik azt hiszik, hogy a vallás semmi összeköttetés­ben sincs a felekezetiséggel. Azt hiszem, hogy a vallás mindenkinek veleszületett, legtermésze­tesebb, legdrágább kincse, joga. Azt hiszem, hogy e törvényjavaslat maga, mely a vallás szabad gyakorlatáról szól, nem tagadhatja meg a szabadságot azon vallástól, mely eltekintve minden felekezetiségtől, egyedül Istenével akarja magát elvontan összeköttetésbe hozni. Ez oly joga az embernek, melyet semmi­féle felekezet, semmiféle államhatalom az ő

Next

/
Thumbnails
Contents