Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.
Ülésnapok - 1892-67
126 LXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. tartja többé helyesnek s a köznyugalom helyreállítására megfelelőnek. Most mi történik ? Azon házasságokra, a melyek e törvény kihirdetéséig köttettek, más az igazság mértéke, mint az ezentúl kötendőkre. Itt nem alakiságról, itt a törvény által elismert és megállapított osztó igazsági eljárásról, a gyermekek nevelése iránti törvényes intézkedésről, a hit, a vallás, a szülök, a felekezetek érdekéről, a köznyugalom helyreállításáról való intézkedésről van szó. Mindazokra a gyermekekre, a kik ha ma kihirdettetik a törvény, máig születtek és mától fogva erednek olyan családi kötelékből, mely a múltban köttetett, más lesz az igazság, az eljárás és a méltányosság, mint azokra nézve, a kik a mától fogva kötendő házasságokból származnak. Azt tartom tehát, hogy kissé szűkkeblű felfogás, hogy ezekről egy alakiság határozzon, vagy pedig ha egyik vagy másik vallásfelekezetnek ily gyermekek megtartatnak, az egy bonum acquisitum legyen. Nevelésről, lelki nyugalomról, családról és elvekről van szó. De miután tudom, hogy mó dositványommal úgy sem hatolnék keresztül, nem megyek odáig, hogy a minister urat kérjem, hogy átmeneti intézkedések útján nyújtson segédkezet ezen dolog eligazításához. Nem hozok tehát javaslatba módosítást, de annak hangsúlyozását, a mi a közigazgatási eljárásunknak erősebben köti meg a kezét, mint különben a törvénynek természetes magyarázása és értelmezése, szükségesnek tartom és ezen, a szöveg szerinti 8. §-nak törlését indítványozom. A 7. §. elhagyásában bajt vagy veszedelmet nem látnék, mert »lex posterior, derogat priori«. De ha elhagyandónak vélem is azon érveket, a melyek a 8. §. kihagyására bírnak, ez alkalommal szükségesnek tartottam előadni. Elnök: A 7. §. különben is el lévén fogadva, arról nem beszélhetünk. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Méltóságos főrendek! A 7. § ra nézve, miután az már el van fogadva, gondolom, vita nem lehetséges. A mi a 8. §-t illeti, röviden kérem annak íentartását, és erre nagy súlyt fektetek, Ha ő nagyméltósága azt az elvet indítványozta volna, hogy ne a házasság előtt kelljen megegyezniük a szülőknek, hanem a házasság után akármikor, akkor mondhatni azt, hogy e törvény már korábban köttetett házasságokra nézve is birjon visszaható erővel, mert akkor a törvénynek az volna alapelve, hogy a házasság után kell megegyezni, de miután a törvény alapelve az, hogy a házasság előtt kell megtörténnie a megegyezésnek: hogyan birjon ez visszaható erővel oly esetekre, melyekben a házasság már létre jött a törvény hatályba lépte előtt? Azt hiszem, a dolog természeténél fogva nem birhat e törvény visszaható erővel, és hogy ily kényes törvényeknél kerülendő mindenféle hézag vagy kétesség, mely súrlódást és villongásokat idézhetne elő. Ezek kizárása végett az, a mire méltóztatott mondani, hogy magától értetik, igen jó, ha világos szavakkal ki van fejezve, és azért kérem annak fentartását. (Élénk helyeslés balfelöl.) \ Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradi püspök: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Én nem megyek annyira, mint Zichy Nándor gróf úr ő excellentiája. Én ezen szakasznak nem elhagyását, hanem csak megváltoztatását vagyok bátor indítványozni, és'pedig úgy, hogy az visszaható erővel birjon. Nékem e tekintetben igen praegnans érvem van s ez az, hogyíha a t. kormánynak és a már elfogadott polgári házasságnak álláspontjára állok, akkor ezen szakasz megváltoztatása annak természetes következménye. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Egymással semmiféle összefüggésben sincs ez! Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradi püspök: Kérem, ha a polgári házasságnak visszaható erőt tulajdonit a törvény, ennek folytán\ Magyarországon fennáló házasságok mind kérdésessé vannak téve. Szilágyi Dezső, igazságügyminister: Éppen nincsenek! Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradi püspök: Kérdésessé vannak téve, mert a bontásnak útja teljesen szabad. Ha ez áll, akkor kérdésessé van téve egyszersmind a gyermekek nevelése, kérdésessé van téve az a szer-