Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-67

LXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 127 zödés, a melyet a szülők netán a kötött, há­zasság előtt kötöttek. Ennek következtében azt kívánom, hogy adassék atkalom arra, bogy miután a polgári házasság e tekintetben vissza­ható erővel bír, mit. nem helyeslek, legalább a szülők a polgári házassági törvényhez alkal­mazkodva ezután intézkedhessenek gyermekeik neveléséről. Ezek után bátor vagyok a következő szö­veget elfogadásra ajánlani: »A jelen törvény életbeléptetése előtt kötött házasságokbői szü­letett és születendő gyermekek vallásos neve­lésére nézve a sz*ülők ezen törvény életbelépte­tésétől számítandó hit hónap lefolyása alatt, a jelen törvény 1. § ában megállapított eljárás mellett e törvény által biztosított joghatály­lyal egyezhetnek meg.« Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Gáll József jegyző (olvassa a módosit­vány t) . Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha nem, a vitát bezárom. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek ! Nézetem szerint ezen előbbi érvelésemben is benne van a felelet ö eminentiájának indítvá­nyára, de mégis röviden ismételni óhajtom azt. Ez a módosítás egy bizonyos iránynak és ér­dekkörnek kettős mérvben akarja előnyös hely­zetét e javaslatba lefektetni. Mert mig a tör­vényjavaslatban súlyt méltóztatnak helyezni arra az elvre, hogy a gyermekek vallása iránti megegyezés a házasság megkötését megelőzze, a visszaható erőre nézve pedig már azt az ér­telmet akarják adni, hogy a házasságkötés után is lehessen megegyezés oly házasságokra nézve, a melyek ezen törvény hatálya alatt köttettek, ez annyi, mint egy vélt előnyt két irányban biztosítani akarni. Nézetem szerint vagy az egyik, vagy a másik.-Vagy méltóztatnak arra az álláspontra állni, hogy a megegyezésnek a házasság kötése előtt kelt lennie, akkor nem szabad ezen törvénynek a visszaható erőt tulaj­donítani akarni. Vagy méltóztatnak azt a má­sik elvet helyesnek tartani, akkor helyes lett volna indítványozni az 1. §-nál, hogy a házasság­kötés után egyezhetnek meg, nem előbb, de mind a kettőt egyesíteni akarni, ez nézetem szerint annyit jelent, hogy túlságosan igénybe akarnak venni egy előnyös helyzetet. És különben is tévesnek tartom ő eminen­tiájának azt a hivatkozását, hogy ez azzal az elvvel, mely a polgári házasságról szóló tör­vényjavaslatban foglaltatik, összeköttetésben áll, annak folyománya, vagy mint talán jobban ér­tettem, annak analógiájára volna formálva. Minő elv van a már létező házasságokra nézve a polgári házasságról szóló javaslatban ki­mondva'? Egyszerűen az az elv, hogy valamely házasság érvényessége azon törvény szerint ítéltetik meg, a melynek uralma alatt keletke­zett és hiába állit fel egy későbbi törvény érvé­nyesítés tekintetében eltérő szabályt, az ki nem terjed korábban kötött házasságokra. Schlauch Lörincz nagyváradi püspök : A bontásról szóltam ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: 0 eminentiája szives volt azt a tért, melyet én felhoztam, elhagyni és a bontás terére át­vinni a dolgot. Átalános, habár nem kivételt nem tűrő elvül kell felállítanom, hogy minden törvény kiterjed és szabályozza következmé­nyét azoknak a tényeknek és eseményeknek, a melyek hatálybalépte után történnek. Nem tesz semmi különbséget az, hogy ez a tényleges változás oly viszony körében törté­nik, mely viszony maga még az új törvény előtt keletkezett. Teljes következetességgel mondhatja az új törvény, hogy bizonyos tények és események alapján, melyek hatálybalépte után történtek, bontási jogot ad egyik vagy másik házasfélnek. Ő eminentiájának az a nézete, hogy ha egy házasság valamely törvény uralma alatt meg­köttetett, ezen házasság következményét mind­örökre az a törvény szabja meg, a melynek uralma alatt jött létre; de nem hiszem, hogy hajlandó volna azt elfogadni akkor, midőn ez elv következménye egyházának álláspontja ellen fordulna. Például, ha egy országban be van hozva a polgári házasság és a felbontás is, ezután a következő törvényhozás más meg­győződésre tér át és úgy — mint eminentiád kétségkívül helyeselné — a katholikusokra és a görög-katholikusokra nézve visszaállítaná a kanon-jogot, fogná-e eminentiád azt a nézetet

Next

/
Thumbnails
Contents