Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-67

122 LXVIT. ORSZÁGOS ÜLÉS. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Azért van szükség ezen kifejezésre, mert vannak szülők, a kiknek van vallásuk, a mely sem a törvényesen elismert, sem valamely bevett valláshoz nem tartozik. Részemről nem járulhatok hozzá ő eminentiájának módositványához sem; nem pedig azért, mert az a szakasznak egész rendelkezését teljesen elforgatja. Ezen második szakasz tudniillik arra az elvre van épitve, a mi különben a törvényjavaslat indokolásában is ki van fejezve, hogy ha a szülők közt megegyezés nem jön létre, akkor áll azon régi törvényes elv, hogy a gyermekek szüleik vallását követik nemök szerint. Már most, ha a törvénynek parancsoló rendelkezése helyett odatétetik, hogy »követhetik«, akkor tulajdonképen az egész elv fel van forgatva és ezt elvi változtatásnak vagyunk kénytelenek tekinteni. (Helyeslés balfelől.) Bátor vagyok még azt is hozzátenni, hogy ottan, a hol előre van bocsátva, hogy megegyezhetnek és csak egyezkedés hiányán disponál a törvény, ott a törvény rendelkezése nem határozottságot, hanem határozatlanságot fejezne ki, annyit tenne, hogy az első szakaszban foglalt azon elvet, hogy a szülőknek egyszer és mindenkorra meg kell egyezniök, tökéletesen felforgatjuk. Ennélfogva kérem, méltóztassanak a szakaszt úgy meghagyni, a mint van. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Következik a szavazás a herczegprimás ő eminentiájának indítványa fölött, mely így szól: »Áz 1. §-ban körülirt megegyezés hiánya esetén a gyermekek szülőik vallását nemök szerint követik, illetőleg abban neveltetnek. Itt a »követik«, illetőleg »neveltetnek« szavak helyett »követhetik«, illetőleg »neveltethetnek« tétessék«. Méltóztassanak azok, a kik ezen indítványt elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A kik nem fogadják e!, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik Czorda Bódog ő méltóságának indítványa. Gáll József jegyző (olvassa a módositványt, a mely igy hangzik: Módositvány a 2. szakaszhoz: Ezen szakasznak csak az első bekezdése hagyandó meg, a 2., 3., 4., 5. bekezdések hagyassanak ki). Elnök: A kik ezen indítványt elfogadják, szíveskedjenek fölállani. (Megtörténik.) Mindenki elfogadja. E szerint elfogadtatik azon módositvány, hogy a 2. szakasz első bekezdése meghagyatik, a 2 — 5. bekezdés pedig kihagyatik. Következik a 3. §. Gáll József jegyző (olvassa a 3. §-t). Gyulai Pál jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nekem úgy erre a 3. §-ra, mint ennek következtében később a 4. §-ra tökéletesen ugyanazonos módositványom volna. Ugyanis ugyanezen szakasz második bekezdésének véghatározäsa azt tartalmazza, hogy a szülők közti megegyezés a hétéves kort el nem ért gyermekekre nézve és egyéb eljárás azoknak vallási hovatartozására vonatkozólag csak a gyámhatóság beleegyezése mellett jöhet létre. Én a gyámhatóság beleegyezését mindazon esetekben szükségesnek és természetesnek tartom, a hol a gyámhatóság a szülő helyét állja; de, a hol a szülő határozatától függ valami, ottan a gyámhatóság beleegyezésére nincsen szükség, legkevésbé azokban az esetekben, a melyek tisztán a szülőknek személyes és lelkiismereti meggyőződéséből erednek. De ha ezt el nem ismerném, készségesen hozzájárulnék ahhoz is, mert a kormány szándéka látszik lenni, hogy e helyett mondassák ki: »ezen megegyezés iránt a gyámhatóság annak rendje szerint értesítendő «. Még egyszer előadom nézetemet, talán világosabb lesz. Ha a gyámhatóság a törvény értelmében közbenjárni hivatott, a gyámhatóság állja a szülők helyét. És erre különösen hivatkozni nem is szükséges, mert szülők nem lévén, vagy nem lévén törvényes érvényű megállapodások létesítésére képesítettek, a gyámhatóság az ő helyöket állja, vagy pedig az illetőt tutelája alá veszi. Ott pedig, a hol a szülők szülői joguk teljes élvezetében és gyakorlatában vannak, a gyámhatóságnak ilyenekre nézve szerintem befolyása nincs és nem is tudom, micsoda szempontból gyakorolná azt, mert a szülőknek, kik jobban szeretik gyermekeiket egyik vagy másik vallásban nevelni, ez meg van engedve és ehhez