Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-63

LXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS 1894. október 3-án. Szlávy József koronaőr elnöklete alatt Tárgyai : Pótválasztás a bizottságokban hiányzó helyekre, törvényjavaslat tárgyalása. Megkezdetik a vallás szabad gyakorlatáról szóló A. kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Eötvös Loránd b., Fehérváry Géza b., Hieronymi Károly, Josipovich Imre, Szilágyi Dezső. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Gáll József jegyző úr fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Gyulai Pál jegyző úr fogja jegyezni. Az utóbbi ülésben hozott határozat értelmében felkérem a méltóságos főrendeket, hogy az igazoló bizottság egy, a közjogi és törvénykezésügyi bizottság kettő, a közgazdasági bizottság egy, a mentelmi bizottság egy, a királyi országos legfelsőbb bíróság egy rendes, esetleg egy póttagjára szavazataikat beadni méltóztassanak. (Megtörténik.) Kiván-e még valaki szavazni? Ha nincs, a ki még szavazni kívánna, a szavazást bezárom. Felkérem elnöktársamat: Károlyi Tibor gróf úr ő excellentiáját, hogy a háznagy és Rudnyánszky Béla b. jegyző urakkal együtt szíveskedjék összeszámítani a szavazatokat; az eredmény az ülés végén fog kihirdettetni. Következik a napirend szerint a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tár* gyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni a bizottság jelentését. Gáll József jegyző (olvassa a jelentést). Gyulai Pál jegyző: Schlauch Lörincz nagyváradi püspök! Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradipüspök: Több izben volt mát* alkalmam az egyházpolitikai kérdésekben felszólalni. Mindannyiszor kifejezést adtam aggodalmaimnak egyházam és hazám jövőjével szemben s kerülve minden szenvedélyességét, kerülve a kitérést minden oly kérdésre, melyek az egyházpolitikával összefüggésben nincsenek, távol állván minden pártérdektől, tárgyilagos szempontokból Ítélvén meg azokat, mindenkor kijelentettem, hogy a kormány egyházpolitikai törekvéseit különösen hazánkra nézve végzetteljeseknek tartom. Az egyházpolitikának első és legfontosabb részére, a melyre a kormány és a pártok, úgy látszik a legnagyobb súlyt fektették, a kötelező polgári házasságra vonatkozólag elmondottam meggyőződésemet. Nem egyedül egyházi, vallási, hanem különösen állami és jogi szempontok vezettek, midőn tagadó szavazatomat indokol-