Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-67

LXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS 1894. október 9-én. Szlávy József koronaőr elnöklete alatt. Tárgyai: A részletes tárgyalás befejeztetvén, elfogadtatik a gyermekek vallásáról szőlei törvényjavasla! A kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gyula gr., Eötvös Loránd b., Fejérváry Géza b., Eieronymi Károly, Szilágyi Dezső ministerek, később Wekerle Sándor ministerelnök. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvet vezeti Gáll József, a szólani kívánókat felhívja Gyulai Pál ő méltósága. Kérem, méltóztassék a tegnapi ülés jegyzökönyvét felolvasni. Gáll József jegyző (olvassa a f. hó 8-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. A napirend szerint következik a gyermekek vadasáról szóló törvényjavaslatnak részletes tárgyalása. Gáll József jegyző (olvassa az első szakaszt). Gyulai Pál jegyző: Hornig Károly báró, veszprémi püspök! Hornig Károly b., veszprémi püspök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A jelenleg tárgyalás alá kerülő törvényszakasznak rendeltetése az, intézkedni azon alakszerűségek iránt, melyek között a szülők — felfogásom szerint vegyes házasságban élő szülők — ezentúl ezen házasságból születendő gyermekeiknek mely vallásban való neveltetése iránt határozni, egymás közt megegyezésre jutni fognak. Ezen alakszerűségekre vonatkozólag, méltóságos főrendek, a szakministeri okadatolás többek közt azt mondja, hogy »e szakasznak, t. i. az első szakasznak rendeltetése az, kikötni a továbbiakban azt, hogy a megegyezés előzetesen, a házasság megkötése előtt jöjjön létre és hogy bizonyos alakszerűségek közt köttessék. Mindkét feltétel a család vallási békéjének tartós biztosítása szempontjából szükséges. Az első azért is, mert a házasság megkötése előtt a megegyezés sokkal könnyebben, simábban jöhet létre, mintha a gyermek, már életben lévén, vallásfelekezeti kérdése actualissá vált. A második pedig azért, hogy a megegyezés létrejötte és tartalma iránt soha kétely vagy félreértés ne támadhasson.« Méltóságos főrendek! Ezen szakasz fősúlyát, rendeltetését tehát már a ministeri okadatolás is leginkább abba helyezi, hogy a megegyezés létrejötte és tartalma iránt soha kétely vagy félreértés ne támadjon. Már pedig, mély tisztelettel kérem, ha azon alakszerűségeket tekint-