Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-66

LXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. S7 vallásszabadságot rendező törvény elfogadása és életbeléptetése után kormányzati intézkedés utján ismertetik el. Minthogy azonban az illetők kívánják, s miután a szabadelvű kormányjavaslatba hozta, szívesen hozzájárulok. (Helyeslés balfelől.) Másként áll a dolog a másik ujitással, az áttérés kérdésével. Ezt már nem mondhatom közömbösnek. Feltétlenül szükségesnek és elhalaszthatatlannak tartom, hogy ezen lépés által végre-valahára leromboltassák azon fal, mely bennünket a szabadelvű haladás talapzatán álló nemzetektől még ma is elválaszt s a mely falon túl állva, addig, mig ott vagyunk és le nem romboljuk, Ázsiában fogunk állani s csak akkor emelkedünk majd valóban az európai polgárosodás magaslatára, ha e falat végleg lerombolva, elfogadjuk azon álláspontot, a melyen a felvilágosodott nemzetek minden nemes intellectusa már századok óta állott, sőt a melyen már két évezred óta áll az igazi meghamisitatlan kereszténység eszméje. (Élénk tetszés balfelől.) Én tehát kívánom az áttérésnek törvényben leendő szabályozását és nem csak azon indokból, mert, a mint Zichy Nándor gr. mondotta, tisztelem és szeretem az izraelitákat, Hogy tisztelem-e vagy szeretem? Igenis, tisztelek mindenkit, a kit tiszteletre méltónak ismerek s szeretek mindenkit, a ki ember, de sem nem tisztelem, sem nem szeretem őket jobban, mint mást, hanem tisztelem és szeretem az embert, az emberiséget s annak keretén belől első sorban magamat. (Élénk de rültség.) És ezen indokból kívánom és szükségesnek tartom ezen áttérést — ismétlem — a kereszténység! elvek alapján. Zichy Nándor gróf ő excellentiája féligmeddig agyondicsérte az izraelitákat. Mert hiszen két fajtája van az izraeliták ellenségeinek : az egyik az, — bocsánatot kérek a kifejezésért — a mely »büdös zsidókról* szól. Ezen fajtája az ő ellenségeiknek talán már nem olyan veszedelmes, mert mindnyájan tudják, hogy abból a gyűlölet, a boszú, vagy a korlátolt ész szól. A legtöbb országban ezek már csak nevetségessé teszik magokat. Van azonban az izraeliták ellenségeinek egy másik része, a kik FŐRENDI NAPLÓ. 1892 — 97. IV. KÖTET. tisztelik és szeretik őket, (Derültség.) de a kik nem akarják nekik megadni a haladó kor vívmányait, mert nem akarják őket megcsalni és olyan tévedésbe hozni, hogy azt higyjék, hogy talán ők is emberek. Méltóságos főrendek! Az én kereszténységem, az én fogalmaim a keresztényi állásról és vallásról ettől igen eltérők. Én azt hittem és hiszem ma is, hogy a kereszténység alapítása társadalmi és erkölcsi téren a legnagyobb forradalom volt, mely valaha létezett; hogy a keresztény vallás identicus a szabadelvűséggel, a türelmességgel, a felebaráti szeretettel, vagyis a keresztény vallásnak létalapja az, hogy mindenkit szeressünk, a ki felebarátunk, tartozzék az bármilyen valláshoz, bármilyen népfajhoz. Ugy tanultam, fájdalom régen, de jól emlékszem rá, hogy Krisztus korbácscsal kergette ki azokat, a kik a vallásból üzletet akartak csinálni és én azt hiszem, hogy ha Krisztus most visszatérne, nem ismerné fel a felebaráti szeretetnek általa alapított vallását, melyet a gyűlölet és a türelmetlenség vallásává alakítottak át. (Moagás.) Én a keresztény vallás ezen alapjában találom azon óriási expansiv erőt, a melynél fogva haladt, elterjedt az egész világon és előbb-utóbb okvetlenül el fogja foglalni az egész világot. Ebben találom azon óriási expansiv erőt, a melylyel szemben több más vallásnak és ezek közt az izraelita vallásnak is ellenkező alapját látom, a melynek alapján azokat életképeseknek, államalkotóknak nem tartom és éppen azért én a kereszténységet és a keresztény társadalmat tőlök nem is féltem. Az izraelita vallásnak alapítása, fejlődése a régibb századokban és bizonyos irányban az ujabb korban is, határozottan defensiv, határozottan elzáró s éppen ezért ismétlem: sem államalkotónak, sem az évezredek folyamán ad infinitum fennállható vallásnak nem tartom, hanem azt hiszem, hogy az is, mint a mohamedán és több más vallás, előbb-utóbb el fog tűnni és amalgamizálódni fog a többi vallásokban. S mennél hosszabb ideig tart azon pressiő, a melyet ugyanazon vallások magok gyakoroltak évezredek és századok előtt és a mely most ellenök gyakoroltatik évszázadok óta a keresztény vallás némely felekezetei által: annál több ideig fog fennállani ezen vallás, 18