Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.
Ülésnapok - 1892-66
96 LXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. de noha olyan furcsa nézeteket hallottam némely árnyalatoktól, a melyek arra alkalmasak, hogy a fennálló vallási béke megbontására vezessenek, sőt még arra is, hogy összes törekvéseik irányában állami szempontokból is alapos aggályok támasztassanak. Nem is ez volt, a mit most követnek, a szabadelvű párt politikája eredetileg a receptió kérdésével szemben. Hiszen ez nem mai kérdés, méltóságos főrendek. Boldogult Eötvös József b. óta e kérdés mindig tapétán van, ha nem is a törvényhozás kebelében, de igenis a kormányzat kebelében. És az volt az egyedüli helyes álláspont, a melyen én állok, a ki oda tartoztam azon párthoz, annak programmjától most sem tágítok s abból a mai napig is nem adtam fel semmit, hanem követem ezen álláspontot consequensen ma is, bár egyedül és elszigetelve, mert azt ma is hely esnek és üdvösnek találom. Sajátságos tehát előttem, ha ma azt hallom, hogy mi mulasztást követtünk el e téren és hogy e javaslattal nagy igazságtalanságot fogunk jóvátenni. Báró Eötvös József s még inkább utdda Trefort igen komolyan meg akarták oldani e kérdést, még pedig úgy, hogy az közmegnyug vast keltsen, hogy egyrészt a többi felekezetekre ebből igazságíalanság ne származzék, másrészt az állam jól felfogott érdekei koczkára ne tétessenek. Ezért az ő elve az volt, hogy az izraeliták szervezkedjenek magok közt, ha nem is valamennyien, de nagy részök és ha ez sikerül nekik, mutassák be végleges szervezési szabályaikat, a melyeket, ha aceeptálhatók, aceeptálni fog, a nem acceptálhatókra nézve pedig meginditja a tárgyalásokat és meg fogja adni nekik mindazt, a mit érdekökben méltányosnak s a haza érdekében üdvösnek és helyesnek tart. (Helyeslések a jobboldalon.) Ezen az állásponton állok én, méltóságos főrendek, ma is. Egész liberális pályafutásom alatt nem adtam fel elveimből soha semmit, de nem követhetem ma azt a pártot, mely a szabadelvűig zászlaja alatt más elveket hirdet, a melyeket eredetileg velem együtt vallott. Éppen ezért, egészen ragaszkodva előbbi álláspontomhoz, kijelentem, hogy már e szempontból sem járulhatok hozzá a tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Gyulai Pál jegyző: Szápáry Géza gróf! Szápáry Géza gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Nem osztozom Zichy Nándor gróf ö nagyméltósága azon nézetében, hogy az izraelita vallás receptiója e vallás azon részében, mely a keresztény hitbe nem ütközik, tiszta phrásis volna és én az izraelita vallás receptióját, mint meglevő törvényeink természetes kifolyását, minden habozás nélkül megszavazom. (Éljenzés a baloldalon.) Megszazom már azon reményben is, hogy ez szintén segíteni fog és hozzá fog járulni az e tekintetben létező előítéletek megszüntetéséhez s hogy az izraelitáknak ezzel megadatik az a társadalmi állás, mely őket megilleti és kielégíti. És ha ezentúl azon kérdéshez, hogy milyen az ember, nem fogjuk fűzni azt, hogy milyen a vallása, milyen a faja, csak akkor lehetnek az izraeliták a magyar társadalom igaz barátai. (Helyeslés a baloldalon.) Azonban azt, a mi ezen törvényjavaslatban a keresztény hitbe ütközik, megszavaznom nem szabad. A 2. §-t pedig ilyennek tartom s hogy ha annak inditványozandó módosítása el nem fogadtatnék, kénytelen lennék a harmadik szavazásnál a receptiót el nem fogadni. Most áta lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés jobbfelöl.) Gyulai Pál jegyző: Keglevich István gróf! Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök ur! méltóságos főrendek! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban két lényeges ujitás czéloztatik. Az egyik ujitás az izraelita vallás receptiója, a másik az áttérés. Kijelentem, hogy a törvényjavaslatot elfogadom s hozzáteszem, hogy ezen intézkedések egyike, a receptió, előttem meglehetősen közömbös : sem nem rokonszenves, sem nem ellenszenves; nem tudom megítélni, mennyiben bir nagy fontossággal a receptió azokra nézve, a kik azt — mint hallom — kívánják, tudniillik az izraelitákra nézve, az államra nézve padig, valamint a többi vallásfelekezetekre nézve nem tudok nagy különbséget látni abban, ha az izraelita vallás jelenleg reeipiáltatik vagy pedig később a