Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-43

XLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. fii gyalni szerencsém van, esak mint a főirány­elvekre utalok, midőn felhozom, hogy mint veres fonal vonul végig ezen törvényjavaslaton azon eszme, hogy az intensiv gazdálkodásnak előny adassék, a haladó gazdát a törvény támogassa, hogy a gyakran előforduló apró költséges perlekedések lehetőleg egyszerűen és helyben megoldást nyerjenek. Továbbá van szerencsém utalni arra, hogy ezen törvény­javaslattal, ha törvényerőre emelkedik, módot nyújtunk a törvényhatóságoknak, hogy saját megyebeli gazdasági érdekeiknek fejlesztésére, épen azon fejlettségi foknak számbavételével, a melyre az illető megye immár jutott, mindazt megtegye, a mi saját szempontjából kívánatos és szükséges is, a mire áldozatkészsége neki az eszközt megadja. Azonkívül mód nyujtatik arra is, hogy a büntetéspénzekből befolyó jövedelem egy részét a község gazdasági czélok előmozdítására for­dítván, anyagi eszközzel is birjon, saját érdeké­ben működés kifejtésére. Ugyanez váiik lehe­tővé akkor, ha a büntetéspénzek másik részét, a közkovmányzat a törvényhatóságoknak concrét czélok megvalósítására rendelkezésre fogja bocsátani. Mondhatom, pezsgő életet, lendületet re­mélek a törvényhatóság részéről is, midőn így a dispositio és az anyagi erő is meg lesz, hogy tisztán saját érdekökben tevékenységet fejtsenek ki. Minthogy átalánosságban a törvényjavaslat ellen a nagyméltóságú főrendiházban kifogás nem tétetett; miután a szakbizottság az egyes kérdéseket behatóan megvitatta, kötelességem­nek tartom jelezni, hogy rninő álláspontot fog­lalok el ezen, számra nézve jelentékeny módo­sításokkal szemben. Igen természetesnek találom azt, hogy a főrendiház szakbizottsága, mely háznak tagjai túlnyomólag földbirtokosok, ily behatóan fog­lalkozott ezen kérdéssel. Megvallom, több mó­dosítással szemben kifogást tettem, először azért, mert óhajtottam és óhajtom, hogy ezen javaslat minél előbb törvényerőre emelkedjék. Kifogást tettem egyes módosítások ellen czél­szerűségi szempontból. Mivel azonban ezen stádiumnál is arra helyezem a fősúlyt, hogy végre Magyarországnak mezőrendőrségi törvénye FŐRENDI NAPLÓ. 1892—97. III. KÖTET. megalkottassék, kifogást ezen módosítások ellen nem teszek és azokhoz részemről is hozzá­járulok. (Helyeslés.) Elnök: Ha nem kivan senki átalánosság­ban hozzászólni, kimondom, hogy a mező­gazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény­javaslatot a méltóságos főrendiház átalános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Egyúttal kérdem a méltóságos főrendeket, hogy méltóztatnak-e hozzájárulni a bizottság azon javaslatához, mely szerint felkérendő volna a képviselőház, hogy a kormány országgyűlési határozattal hivassék fel arra, terjeszszen elé mielőbb törvényjavaslatot az iránt, hogy a már tagositott határokban fekvő oly területek, melyek nyomásos gazdálkodás mellett kezeltetnek, az érdekel 1 ek kívánságára egymás között a már külön tagositott területek érintése nélkül tago­sittathassanak% (Elfogadjuk!) Elfog ad tátik. Következik a részletes tárgyalás. Bánffy György gr. jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat cisímét és az 1. szakaszt, mely észre­vétel nélkül elfogaätatik. Olvassa a 2, §-t). Rudnyánszky József b. jegyző: Ezen szakasz első bekezdésében a bizottság a föld­mívelési minister részére fentartott jóváhagyást első fokban a ministeriumnak a túlterheltetéstől való megkímélése tekintetéből is a helyi vi­szonyok tüzetes ismeretével bíró törvényható­ságra véli átruházandónak. Ennélfogva ajánlja, hogy az első bekezdésből hagyassanak ki a következők: »előterjesztésére a földmívelésügyi minister«. (Elfogadjuk!) Elnök: A szakasz ezen módosítással el­fogad tátik. Bánffy György gr. jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt, mely módosítás nélkül, elfogaätatik. Olvassa a 4. §-t). Rudnyánszky József b. jegyző: A 4, §, első bekezdésébe a szabatosság kedveért »a fentartás óta« helyett »a jelen törvény életbe­léptetése óla« tétessék. (Elfogadjuk!) Elnök: A. szakasz e módosítással fogad­tatik el. Bánffy György gr. jegyző (olvassa az 5-ik szakaszt). Rudnyánszky József b. jegyző: Az 5. §. 12

Next

/
Thumbnails
Contents