Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-43
88 XL1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. adómentességéről szóló 1884. évi XXIT. t.-ez. hatályának meghosszabbításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot a főrendiház átaláuosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Bánffy György gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3 §ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Sem átalánosságban, sem a részletekben észrevétel nem tétetvén, határozatkép kimondom, hogy az imént felolvasott törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben elfogadtatott, a miről a képviselőház szokott módon értesitettni fog. Következik a főrendiház pénzügyi bizottságának jelentése, a képviselőház f. évi február hó 3-án tartott üléséből 3669. sz. a. a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó részére új palota épitése tárgyában hozott határozatát illetőleg. Bánffy György gr. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan valaki hozzászólani? Ha szólni senki sem kivan, határozatkép kimondom, hogy a minister ur által az országgyűlésen előterjesztett jelentést a főrendiház tudomásul veszi és a képviselőháznak 3669. sz. a. hozott határozatát országos határozattá emeli, a miről a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik a főrendiház közjogi és törvénykezésügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának jelentése, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat Lárgyában. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan valaki átalánosságban hozzászólani ? A minister ur kér szót. Bethlen András gr. földmívelésügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Csak röviden óhajtanék reflectálni azon módosításokra, a melyeket a nagyméltóságú főrendiház szakbizottsága ezen törvényjavaslatra vonatkozólag tett. Nagyméltóságú ház! Nagy ideje annak, hogy Magyarország gazdaközönsége várva-várja a mezőgazdaság- és mezőrendőrségről szóló törvény megalkotását és életbeléptetését. Felesleges ezt indokolnom, indokolja ezt az, hogy csak ily törvény teszi lehetővé azt, hogy Magyarország gazdasága az intensiv irányban fokozottabb mérvben haladjon, és haladjon nemcsak a nagybirtokoknál, a melyek helyzetét — habár ezen törvényre itt is szükség van — könnyíti a nagybirtok kiterjedése és azon körülmény, hogy itten szakszerű és szervezett személyzet áll a gazdálkodás rendelkezésére; de haladjon átalában a közép- és kisbirtokos is, mert sokkal nagyobb mérvben szükséges ezen viszonyoknak törvény által való szabályozása a közép- és kisbirtok érdekében, a hol csak a tömörülés, a szövetkezés, a szervezkedés képes elömozditani azon ezélokat, a melyeket a nagybirtoknál a gazdának akarata vagy anyagi ereje lehetővé tesz. Felmerült a szakirodalomban ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával azon kérdés, vájjon nem volna-e szükséges tágabb kört felölelni és a kérdéseknek nagyobb sorozatát megoldani ez alkalommal, illetőleg a franczia példát követve, egész »Code rura!«-t szerkeszteni, a mely a földmívelésre vonatkozó összes kérdéseket egy alkalommal együttesen szabályozza. Nem tagadom, hogy egy ilyen megoldás is bir előnyökkel; azonban tekintve azt, hogy hazánk törvényhozása immár több idevágó kérdést törvényileg megoldott, viszont hogy törvényhozási rendszerünk szerint több ily kérdés más tárczák ügykörébe van utalva, elégségesnek láttam felölelni azon kérdéseket, a melyeknek megoldására ma már a lehetőség meg van és fentartani későbbre azok elintézését, a melyek a közigazgatási reformmal vannak szoros kapcsolatban. De mindenesetre nemcsak az helyezhető kilátásba, hogy a közigazgatási reform fog eszközöket nyújtani arra, hogy ezen törvényben lefektetett dispositiok czélszerűbben és hatályosabban hajtassanak végre, hanem egyszersmind az is, hogy oly kérdések, mint például a gazdasági érdekképviselet, a mely épen ez okból ez alkalommal mellőztetett, a reform keresztülvitele után azzal kapcsolatban lesznek megoldhatók. Midőn az ezen javaslatban előforduló összes irányelveket és intézkedéseket itt röviden tár-