Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-41
76 XLL ORSZÁGOS ÜLÉS. indulási stádiuma, annak további fejlődése csak józan agrár-törvény és másrészt az élet egészséges fejlődése által lesz oda irányitható, hogy az csakugyan a mezei viszonyok helyes fejlődésének tényezőjévé váljék. Azonban ezen törvény megalkotásának útját az ne állja, mert az agrár-törvény ezekre is ki fog hatni. De igenis lesz ennek egy része, ugyanis a birtoklás mikéntje, az agrár-törvénynél megvitatandó, a mely kérdés a tagosítás különböző módjaira, a birtok összesítésére, szétdaraboláSára, a dülőnkénti gazdálkodásra stbre vonatkozik. Ezek itt, megvallom, ötletesen meg nem fejthető kérdések, jóllehet nagyon szükséges és kjvána'os volna, hogy ezen telepek berendezésénél máris azon elvek alkalmaztassanak és azon irányok vétessenek figyelembe, melyek qaajdan az agrár-törvény alapján lesznek alkalmazandók. Mondom, szerettem volna, hogy ha ezeo elvek előbb lettek volna megállapítva, hogy ezekre nézve az agrár-tőrvény már irányt adna és ha a telepítéseknél az egyes birtokok mikénti kiadásánál ezekre figyelemmel lehetnénk. Én tehát nemcsak az agrár-törvény megalkotását szorgalmazom, de örömmel constatálom azt is, hogy az tárgyalás alatt van, csak azt sajnálom, hogy ezen törvény előbb meg nem volt alkotható. Azt hiszem, hogy annak előterjesztése ezen törvényjavaslatnak helyes megítélését és megalkotását elősegítette volna. Azonban ezen törvény megalkotásának nem akarom útját állani, mert ez arra is ki fog hatni. De mindenesetre fenn fog maradni azon nagy nehézség, hogy hogyan lehet azon egészségtelen alakulásokból, nemcsak azon esetekben, melyekre Zichy Antal főrendi tagtársam utalt, de átalában igen sok községben kibontakozni és a birtokviszonyoknak egészségesebb alakulását előidézni. Kétségtelenül vannak oly esetek, melyek kirívók s a melyek a minister ur figyelmét annak idején mindenesetre hivatva lesznek magukra vonni. Különben a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés). Elnök: Kivan még valaki átalánosságban szólani? Ha nem, fölteszem a kérdést: méltóztatik-e a méltóságos főrendiház a telepítésről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, az 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2. §-t). Bánffy György gr. jegyző: Zichy Antal! Zichy Antal: A mint már az átalános vitánál volt szerencsém kijelenteni, hogy egykét szakaszhoz lesz észrevélelem, bátor vagyok ezen szakasznál felszólalni, s a midőn köszönetet mondanék a minister ur ő nagyméltóságának az adott felvilágosításért, az ezen szakaszban foglalt intézkedésre nézve is kérek egy kis felvilágosítást. (Halljuk!) Belátom azt, hogy valami minimumot meg kellett állapítani, a mint a javaslat mondja, hogy 150 telepes kell legalább egy új telep megalakulására; hanem ha már megalakult egy ilyen új telepes község, hogy akkor miért szükséges még a csatlakozók számát is korlátolni, azt első tekintetre nem látom át. Én ugyanis nem tartom kizártnak annak a lehetőségét s nem látok abban valami veszedelmet, hogy ha egy új telepes község megalakult, hogy ahhoz egyenként, mint egy-egy csepp, csatlakoznak azok, a kiknek életviszonyaik olyanok, hogy azt megtehetik, mert arra kényszeríteni nem lehet senkit. Módosít ványt nem terjesztek elő, hanem bátor vagyok ennek az okát kérdezni Bethlen András gr. föidmívelésügyi minister: Zichy Antal ö méltóságának röviden szolgálhatok felvilágosítással a következőkben. A törvényjavaslatban a telepítésnek két módja contempláltatik. Először önálló községek létesítése ál'al, a mihez legalább 4—5.000 catastrális holdra van szükség, mert csak akkor válik lehetővé az, hogy 150 vagy ennél több család képezzen egy új, önálló községet. Gontemptáltatik azonban egy másik módja az által, hogy már létező községekhez — nem telepekhez — hozzátelepittetnek az által, hogy egy
