Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-56
248 LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. megőrzés végett az országos levéltárban fog letétetni. Wekerle Sándor ministerelnök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek. Már a mélt. főrendiház f. évi június 4-én tartott ülésében bátor voltam megjegyezni, hogy miután a kormány nem volt szerencsés ő Felsége legkegyelmesebb jóváhagyását egész terjedelmében kinyerni azon előterjesztéseire nézve, melyeket az iránt tett, hogy a házasságjogról szóló tőrvényjavaslatnak elfogadása a főrendiházban lehetőleg biztosittassék, beadta lemondását. Kötelességemnek tartom az indokot itt is megjelölni. Jelesül nem nyertünk legkegyelmesebb jóváhagyást arra a javaslatunkra nézve, hogy a két ház közti ellentét szükség esetén az örökös tagok szaporítása utján egyenlittessék ki. Fel kellett vetnünk a cabinetkérdést az akkori viszonyok közt azért, mert először a javaslatnak elfogadását a lehetőségig minden eszközzel biztosítani kívántuk, de másodszor fel kellett vetnünk a cabinetkérdést azért is, mert az előzmények után nem látszottunk bírni a legfelfőbb bizalom azon ismérveivel, a melyek az ország ügyeinek sikeres vezetésére mellőzhetetlen előfeltételt képeznek. Az által, hogy ugyanazon elvi alapon ismételve legkegyelmesebb megbízatást nyertünk a kormányzat vitelére, a bizalom kérdése tisztázottnak tekintendő s másrészt, miután legkegyelmesebb felhatalmazást nyertem annak kijelentésére, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége az előterjesztett egyházpolitikai javaslatok politikai szükségessége tekintetében kormányával egyetért és politikai viszonyaink közt azok mielőbbi törvényerőre emelkedését saját részéről is határozottan szükségesnek tartja: (Éljenzis balról) azt hiszem, hogy ezen leg kegyelmesebb felhatalmazás, mely határozott kifejezése annak, hogy a képviselőház ismételt nézeteivel és álláspontjával a korona is egyetért, felmenthetett bennünket attól, hogy az örökös tagok szaporításához továbbra is ragaszkodjunk, sőt ily viszonyok közt egyenesen kötelességünkké vált, hogy ö Felsége legmagasabb aggályai előtt meghajoljunk és a kormányzat vitelére ugyanezen elvek alapján tovább is vállalkozzunk. (Helyeslés iáiról.) Politikai programmunkat illetőleg utalni vagyok bátor azokra, a miket a méltóságos főrendek előtt akkor, a midőn társaimmal először volt szerencsém 1892-ik év őszén ezen állást elfoglalni, bőségesen kifejtettem. Gsak annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy egészében változatlanul kívánjuk e programmot fentartani és megvalósítani, nemcsak egyházpolitikai részében, hanem közgazdasági és pénzügyi, valamint az administratiő rendezésére irányuló részében is. Ezek elmondása után kérem a méltóságos főrendeket, hogy a kormány előterjesztett javaslatait, valamint más előterjesztéseit is folytatólag alkotmányos tárgyalás alá venni méltóztassanak. (Élénk helyeslés és éljenzés balról) Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Mi, természetesen, hódoló tisztelettel veszszük tudomásul az ő Felsége által újabban kinevezett ministeriumnak kinevezéséről ez alkalommal történt közlést, egyszersmind tudomásul veszszük azokat is, a miket a ministerelnök úr elmondani ez alkalommal jónak látott. Részünkről a ministerium programmjára nézve, a mely nem változott, már is nyilt alkalmunk nyilatkozni szóval és szavazattal is. A többit, a mit a ministerelnök úr elmondott, én részben csak úgy tekinthetem, mint magától értetődőt, midőn ő Felsége egy ministeriumot kinevez, azt bizonyosan nem azért teszi, hogy annak a programmját ellenezze. És mindenesetre, midőn valamely törvényjavaslat ö Felségének előleges engedelmével bernutattatik a törvényhozásnak, ebben magában is alakilag az foglaltatik, hogy ő Felsége, mint alkotmányos király, az alkotmányos tárgyalások keretében és az arra hivatott alkotmányos tényezők szavazatának utólagos mérlegelése mellett ezen törvényjavaslat iránt annak idején a sanctio felett rendelkezend. Többet alkotmányos szempontból én, mint ezen szabad haza, ezen alkotmányos Magyarország ősi főrendiházának tagja, a ministerelnök úr ő nagyméltóságának nyilatkozatában lálni nem birok, látni nem óhajtok és nem is teszem fel, hogy a ministerelnök
