Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-36

XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. •3 leges tárgyalás végett a mai ülés napirendjére ki tűzettek. Tudomásul szolgál. Van szerencsém bemutatni ugyancsak a közgazdasági bizottság jelentését, a csoma­gokban árult czikkek mennyiségtarta Imának helyes megjelöléséről szóló törvényjavaslat­ról Ez is kinyomattatván és szétosztatván tárgyalás végett a mai ülés napirendjére tüze­tett ki. Tudomásul vétetik. A közjogi és törvénykezésügyi bizottság a következő tárgyakról adta be jelentéseit: 1. a főrendiházban örökös tagsági joggal biró családok Horvát Szlavonországokban állan­dóan lakó tagjainak nyilvántartásáról; 2. Budapest székes főváros kerületi elöljá­róságairól szóló törvényjavaslatokról; és 3. a belügyminiszternek Kis-Borcsány Tren­csénmegyei és Nagy-Borcsany Nyitra várme­gyei kisközségek egyesítése és az uj község­nek Trencsén vármegyébe bekebelezése tárgyá­ban a törvényhozás elé terjesztett jelentésére hozott 2782. jegyzőkönyvi számú képviselő­házi határozatról. Ezen jelentések is kinyomatva és szét­osztva lévén, a mai ülés napirendjére felvé­tettek. Tudomásul szolgál. A pénzügyi bizottság hasonlóképen beadta jelentéseit: 1. az 1880. évi LXVI. törvényczikk pót­lásáról ; 2. az állami számvevőszéknek a törvény­hozás által engedélyezett, évi hitellel szemben (1890: XXXIX. és 1882: XIV. t.-cz.) az 1892-iki számadási év I., II., III. és IV-ik negyedében előfordult tűlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról szóló jelentései tárgyában hozott 2826. jegyzőkönyvi számú képviselőházi határozatról: 3. az állami számvevőszéknek a törvény­hozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1890. évi XXXIX. t.czikk) az 1891-iki szám­adási év pótnegyedében előfordult, az előbbi évnegyedekről változatlanul áthozott tűlkiadá­sok, előirányzat nélküli kiadások es hitelátru­házásokról szóló jelentése tárgyában hozott 2825. jegyzőkönyvi számú képviselőházi hatá­rozatról. Ezen jelentések is kinyomattak és szétosztattak s a mai ülés napirendjére kitü­zettek. Tudomásul szolgál. A pénzügyi és közgazgasági bizottság ré­széről beadatott a véleményes jelentés: a Tisza és Bodrog mellékfolyó szabályozásának folyta • tólagos munkálatairól, valamint a Perencz­csatorna tiszai torkolatának áthelyezéséről szóló törvényjavaslatról. A bizottsági jelentés kinyomattatott és szétosztatván, a mai ülés naptrendjére kitü­zetett. Tudomásul szolgál. A mentelmi bizottság beadván jelentését a gálszécsi kir. járásbíróságnak Molnár István főrendiházi tag mentelmi jogának felfüggesz­tése tárgyában felterjesztett jelentéséről. Kérem, méltóztassanak a bizottság jelentését meg­hallgatni. Rudnyánszky József b. jegyző (ol­vassa a mentelmi bizottság jelentését). Gyulai Pál jegyző; Karap Ferencz! Karap Ferencz: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A mentelmi bizott­ság érdemleges intézkedés nélkül azért véli a gálszécsi járásbíróságnak szóban levő megkere­sését visszautasitandónak, mert a tanuk, kikre panaszos hivatkozott, ki nem hallgattattak s igy a panasz, legalább szubstantiájában előzetesen nem támogattatván, csak a panaszos egyoldalú állí­tása fekszik a mélt. íőrendek előtt. Ebben természetesen az foglaltatik, hogy a járásbíróság, mielőtt ily mentelmi jog felfüg­gesztése iránti kérelemmel a főrendiházhoz for­dul, előzetesen a tényállást constatálni, a tanu­két kihallgatni tartozik. Ám de a járásbíróság ily előzetes eljárásra a törvényes szabályok vilá­gos intézkedésével nem kényszeríthető. Az 1880: XXXVII. t.-cz. mely a bün'ető­tör^énykönyv behozataláról szól, gondolom, 44. §-ában felhatalmazza az igazságügyminisz­tert arra, hogy a járásbíróságok előtt folyó bűn­ügyekben követendő eljárást a törvényhozás további intézkedéséig rendeletileg szabályozza E rendeletet az igazságügyminister még azon évben ki is bocsátotta és minthogy e rendelet

Next

/
Thumbnails
Contents