Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-49
XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 171 tásnak, az oltalomnak és az engedékenységnek, j Ez volt a stádium, a mely a házasságot és annak fejlődését világtörténeti fontosságú ténynyé alkotta, mert csak a hol a házasságnak ez az eszménye életbe lépett és elfogadva lett : csak ott képződtek erőteljes államok és csak ez a házasság képezi az állami alkotás alapját. Már e stádiumban látjuk föllépni és szavakban és irott törvényekben kifejeződni azt, a mi mind e napig tart, az állam és egyház közti küzdelmet az intézkedés és bíráskodás terén. Minthogy e kérdést már nálam sokkal competensebbek vitatták e házban, én csak ismétlem, hogy föltétlenül szükségesnek tartom, hogy az állam intézkedjék és bíráskodjék, de a házasság eszményi tartalmánál fogva féltétlenül szükségesnek tartom azt is, hogy kiki saját egyházában is elintézhesse házasságkötését Ma a törvényjavaslat ellen intézett egyik szónoklatban éles kifejezést nyert az a vád, hogy a vallásfelekezet nélküli állam, melyet vallástalan államnak szoktak nevezni, ellensége az egyháznak. Ez régi tan, mely mindig téves volt és téves marad. Nem,, tagadom, hogy az állami és emberi institio révén, melynek végrehajtó hatalma emberek kezében van, az is tévedhet és vannak államok, melyekben az el járás az ellenséges indulat bizonyos látszatával bir. Sőt minden pressio repressiot szül, az évszázadok óta folyó küzdelem fluctuatiojában egyik párt sem tartotta meg a rendes mértéket, hanem túlment azon a határon, melyen innen talán állandó békés állapotot idézhetett volna elő. Nem, az államnak nem kell a vallás ellenségének lennie, sőt annyiban vallásosnak is kell lennie, hogy szabad tért kell engednie a vallásosságnak és kívánnia kell azt. Az állam törvénybe nem igtáthatja a vallásosság kötelességét, mert hiszen az állam tőrvényei első sorban tiltok és csak a vallás törvényei parancsolok első sorban. Az állam törvényének azt kell kimondania, hogy mit nem szabad tenni. Az állam törvénye azt mondja : nem szabad embertársadtól pénzt elvenned; a vallás törvénye pedig hozzáteszi: sőt adj pénzt a szűkölködőknek; adj ruházatodból azoknak, a kik fáznak és tedd ezt akkor is ; ha áldozatodba kerül. {Tetszés balfelől.) Az állam törvénye azt mondja: ne öld meg és ne sértsd meg felebarátodat »neminem laede«, a vallás törvénye hozzá teszi: ha veszélyeztetve látod őt, mentsd meg életed, tested épségének veszélyeztetésével is, segíts rajta ; tehát nemcsak »neminem laede«, hanem »imo qnantum potest juva!« Ez az a tér, a melyen a két törvény egymást kiegészíti és a melynél fogva én azt mondom, hogy nem szabad az államnak közömbösnek lennie az iránt, "hogy vájjon vallásos vagy vallástalan az a nemzet, a melynek administratiójára van hivatva; hanem kívánnia és óhajtania kell, hogy ez a nemzet vallásos legyen és nem elégedhetik meg azzal, hogy azt mondja: én testeket administrálok és törvényeket azoknak alkotok, a lelkekkel pedig nem törődöm; hanem kívánatos, hogy nem ugyan a törvény betűivel, hanem minden más módon oda törekedjék, hogy vallásosak legyenek az állam polgárai és a midőn az egyház teljesiti kötelességét, ebben találja eszményi feladatát és jutalmát. És így e két törvénynek, t. i. az állam és egyház törvényeinek kiegészítését ezen a téren is kívánom és föltétlenül szükségesnek tartom, mert az állam a maga törvényeivel képes bűntelen, correct polgárokat, katonákat és tudósokat nevelni, de csak a vallás, csak a keresztény család és házasság alapján fog keresztényeket, önfeláldozó, emberszerető jó hazafiakat nevelni. Én tehát e törvényjavaslat keretén belől mindazokat, a miket mint óhajtandókat kifejeztem, megvalósítva látom és miután abból mindezek nincsenek kizárva: ezért járulok annak elfogadásához. (Helyeslés a baloldalon.) Nincs abból semmi kizárva, épen ugy, mintha az mondatik, hogy mert az állam vallás- és felekezet nélküli, azért vallástalan: ez túlzás, valótlan, épen ugy túlzás és valótlanság azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat vallásellenes. És ha kerestetik az ellentét a vallás tanai és a törvényjavaslat között, ám a szavakat meg lehet találni a törvényjavaslatban, de a 22*