Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-49
XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 169 Ő nagyméltósága, az igazságügyminister felemiitette a divorce kérdését. Részemről nem vagyok annyira jártas a franczia törvényekben, hanem ő excellentiája lalán kegyes lesz engem felvilágositani, hogy hányszor változott már meg a divorce iránti törvény azóta, hogy először megalkottatott, a mennyire én tudom, kétszer-háromszor legalább. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kétszer! (Ellenmondás jobb felől.) Francziaországban! Schlauch Lörincz nagyváradi bibornok püspök: Többször-, háromszor! Szilágyi Dezső Igazságügyminister: De a Code Napóleon óta kétszer! Szécsen Antal gr.: Ő excellentiája megállapította, hogy mennyire magasztos és menynyire tökéletes a felbonthatlanság intézménye, hogy azon házasság, melynek benső értéke megszűnik, tulaj donképen csak torzképe azon viszonynak, melyet a házasság képez a családi életben. Élénk színekkel ecsetelte azon gyermekek sorsát, kik kénytelenek ily házasság szemléletével tölteni életöket, kik szülőiknek ellenségeskedését, vagy legalább közönyét, sőt néha bűneit is látni és tapasztalni kénytelenek. Megengedem, hogy ezen állapot s a gyermekeknek ez az élete folyása sok tekintetben elkerülendő volna, de kérdem, örvendetesebb-e a gyermekek élete, a mikor az elválasztás lehetősége kizáratván, a házasság teljes megsemmisítése mondatik ki, és a gyermekek kénytelenek anyjukat nem ismerni többé, a vele való találkozást elkerülni, vagy az apát magányosan a házban látni, elkülönítve mindattól, a mi rajok nézve a családot képezi ? Véleményem szerint e tekintetben a divorcenak és az elválasztásnak hatása csak a fokozatban különböző, és hozzáteszem, hogy véleményem szerint vannak olyan cselekedetek, oly emberi tények, nem akarom mondani bűnök, a melyeket csak azon egyének, a kik azokban részt vettek, orvosolhatnak benső érzelmeiknél és felfogásaiknál fogva, hanem azon állapotot, mely az ilyen tényekből előállott, irott törvény, akár minő legyen az, legyen bár a legszebb, legszigorúbb, orvosolhatni soha sem fogja. FŐRENDI NAPLÓ. 1892—97. III. KÖTET. E kérdés megoldatlan oly értelemben, hogy az illetők számára valódi nyugalmat és békességet szerezzen. Ha azt megnyerik, csak magok igyekezetéből és a magok lelkében nyerik meg. Ennélfogva, mivel e kérdésre nézve a mostani pillanatot politikailag olyannak tekintem, mely annak megoldására, csekély megítélésem szerint nem alkalmas, mely azt veszélyekkel környezi, a törvényjavaslatot discussio alapjául el nem fogadom. (Helyeslés jobb felöl.) Gyulai Pál jegyző: Keglevich István gr ! Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök úr. méltóságos főrendek! Ha bizonyosan tudnám azt, hogy az általam elmondandók e terem falain áthatolni nem fognak, akkor felszólalásomat azon három szóra korlátoznám, hogy a törvényjavaslatot elfogadom, annyira meg vagyok győződve arról, hogy nincs, nem lehet a főrendiháznak egyetlen tagja sem, kinek meggyőződésére ma érveléssel hatni lehessen, De minlhogy tudom, hogy e ház falain kívül első sorban egész nemzetünk érdeklődik a legélénkebben e kérdés sorsa iránt, sőt a külföld is kíváncsian nézi, hogy mi történik nálunk e kérdésben és annak jelenlegi stádiumában: ezért kívánom lehető röviden és lehető mellőzésével mindazok ismétlésének, a miket mások elmondottak, elmondani azon érveket, melyek pro szólnak, megjegyzéseimet megtenni azokra, amelyek conlra felhozattak, mert szükségesnek látom, hogy az ország miüden lakója tájékozhassa magát az iránt, hogy elmondatott-e a főrendiházban, mely a törvényjavaslatot elfogadja vagy nem fogadja el, mindaz, a miből az egyes, a ki szavazatával az eredményhez hozzájárul, tiszta meggyőződést szerezhetett magának az iránt, hogy melyik pártnak van igaza, annak-e, a mely az állam és egyház elválasztását követeli a házassági jog terén, a vallásszabadság nevében; vagy annak, a mely az ellen tiltakozik a vallásszabadság nevében. Mondom, lehetőleg mellőzve annak ismétlését, a mit mások elmondtak a kérdés bizonyos részeire, egyátalán érvelésbe bocsátkozni nem szándékozom, hanem csak röviden kijelentem kevés szóval, hogy mit akarok. Én a törvényjavaslatot elfogadom, mert 22