Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-26

XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 73 officiumoknak mindinkább elmaradásában és nyilatkozik nevetségessé tételében a hajdani jó táblabírói világ ingyenes szolgálatának. Tcdom én jól, hogy az akkori viszonyok közt ez nem annyira puszta generositás volt, hanem valóságos köfeles=églerovás az aristokratia részéről. így fogta fel ezt boldogult emlékű Széchényi István azon Örök emlékű ajánlatában, melyet az akadémia alapítására tett; igy fogták fel a többiek, hogy miulán a nemes az ország terheiben nem részesül, nem fizet adót és azokat mind a szegény nép vállaira rójja, nem tesz egyebet, mint kötelességet teljesít, midőn magát mintegy megadóztatva áldozatot hoz B.V. fTSZág oltárára. Mindig ez volt hozzácsatolva az ingyenes szolgálat eszméjéhez. Ezek az idők elmultak, de azok az idők nem multak el és azok az idők fenn fognak állani, hogy óriási különbség lesz a leggazdagabb, a legelőkelőbb osztály és a legszegényebb középosztály között. Azt a kiáltó ellentétet, a mely végzetes összeütközésekre vezetett másutt, — nálunk még nem, de még nem tudjuk, hogy a jövő ölében mi rejlik, — azt a végzetes ellentétet nem lehet máskép kiegyenlíteni, mint hogy a vagyonos előkelő osztályoknak ezentúl a terbekben birtokarányban részesedése melleit, még a személyes megterheltetésben és különösen a nobile officium terén versenyezzenek egymással. Sajnálom, hogy erre a térre lépett Magyarország képviselőháza és minthogy én az anyagi előny élvezetét sem a múltra vetett tekintetnél fogva, ?em a jövőre vetett tekintettől nem pártolom, csatlakozom az ellenínditvánvhoz és a javaslatot nem fogadom el. Elnök: Kíván még valaki szólani? Esterházy Miklós Móricz gr.: Nagy méltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Bevallom, nem volt szándékomban ezen törvényjavaslat tárgyalásánál felszólani, azt hittem, hogy elégséges lesz az, ha a törvényjavaslat elfogadását szavazatommal támogatom; de az előttem szólt mélt. főrendek e javaslat indokolása ellen és saját álláspontjuk kifejtése czéljából oly alapra helyezkedtek, melyet — kegyes engedelmökkel szó nélkül nem hagyhatok. Mindenekelőtt legyen szabad egy elvi kiFÖRENDI NAPLÓ. 1892—97. II. KÖTET. jelentést tennem. Azt hiszem, ha mi a képviselők tiszteletdíjának megállapításáról szólunk: tegyük ezt — hogy úgy fejezzem ki magamat — inkább fiscalis szempontból és ne fűzzünk hozzá oly megjegyzéseket, melyekre épen a hivatott felek képtelenek rögtön válaszolni. Azt hiszem, a mélt. főrendek hozzájárulnak azon nézetemhez, hogy máskülönben a képviselőház ugyanabba a helyzetbe jutna, melybe néha mi jutunk, midőn a főrendiház, vagy annak tagjaiban, vagy mint testület, a törvényhozás másik termében kerül szóba. Védtelentk vagyunk mi ott és védtelenek itt a t. képviselő urak Ezek után legyen szabad áttérnem az előttem szólott mélt. tag beszédjére. Ha jól értettem, azért nem kivánja felemelni a képviselők tiszteletdíját, mert a népképviselet alapjából kiindulva, a képviselőséghez qualificatio nem kivántatik; hivatkozott a századunk első felében dívott ama rendszerre is, mely szerint a közügyek terén való működés nobile officium volt. Ámbár megvallom, nagyon örülnék, ha ma is fennállana e rendszer, mert ez a nemzet sok tagjának, ha nem is nagyobb hatáskört, de nagyobb munkakört biztositana: de hát ma szükségtelen ezzel foglalkoznunk. Az idők változtak és mi most nobile officiumból csak ama kötelességeket válalhatjuk el, a melyek úgyszólván, össze vannak forrva nemcsak velünk, hanem mindazon ténykedéssel, mely a birtokban nyer kifejezést, és a mely úgyszólván a teljesített szolgálatok megtérítéseként reánk is átszállott. Ha Zichy Antal ő méltósága sajnosnak mondja, hogy a parlamentből hiányzik a qualificatio : felforgatja ezzel a népképviselet rendszerét. Ha a parlamentben is érvényesíteni tudnák az érdekképviseletet, talán lehetne követelni a qualificatio bizonyos nemét. De míg a népképviselet oly tág alapon áll, mint ma: felesleges szemrehányást tenni a képviselőknek, hogy bizonyos kérdésekben nincs kellő qualificatiójuk. Mert a népképviselőt nem bizonyos speciális kérdések megvitatására küldik választói, hanem azért, hogy az átalános politikai kérdésekben képviselje őket. Áttérve már most a tiszteletdíj megállani