Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.
Ülésnapok - 1892-26
XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 71 e fizetési rendszer által a képviselőháznak bureaucraticus módszer szerint való berendezése azt a nymbust, a mely bár csekély mértékben, de meg van, csökkenteni fogja és utoljára Tégkép elsötétül az. Nem akarnám halálom előtt megélni, hogy a képviselőház bureaucraticus testületnek tekintethessék, azért könyörgök a méltóságos főrendeknek, méltóztassanak ellene nyilatkomi és a képviselőház e javaslatát visszautasítani. Részemről azt átalánosságban a részletes vita alapjául el nem fogadom és e tekintetben ajánlom javaslatomat elfogadásra. Wekerle Sándor ministerelnök: Nagy méltáságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előttem szólott nagyméltóságú főrendiházi tag úr két szempontból méltóztatott észrevételeit megtenni ezen javaslatra nézve. Először is az átalányozás systemája ellen kelt ki és úgy emlékezem, határozottan ugyan nem fejezte ki magát, a^fölött előnyt adott a mai napidíjrendszernek. Engedelmet kérek, nem akarom azt vitatni, hogy a napidíjrendszer mellett nem hozhatók fel bizonyos érvek az áíalányozási rendszer ellenébon, de csak akkor hozhatók fel ezek az érvek, ha a járandóság csakugyan a napidíj természetével bir. De ha egy oly álla póttal találkozunk, a hol a napidíj átalányozva van, a mint az átalányozva van ma is, de nem évre, hanem hónapra, és az ellen senki észrevételt nem tett, hogy ezen havi átalányt évi átalánynyá változtassuk át, mindazon argumentumok elesnek, a melyeket ő nagyméltósága felhozni méltóztatott. A napidíj ma is átalányozva van úgy, hogyha csak egy ülés tartatik js bizonyos hónapban, az egész hónapi napidíj átalányra igényök van a képviselőknek s épen az, a ki súlyt fektet arra, hogy a képviselői állás bizonyos köztiszteletben álló legyen, hogy az a dicsfény környezze, melyet ő nagyméltósága említeni méltóztatott: igen helyesen teszi, hogyha e havi átalányt, a hol igen sokszor teljes joggal kétely fér ahhoz, hogy egyik-másik hónapra nemcsak azért térj eszi étik-e ki egy ülés, hogy az egész havi átalány megillesse a képviselőket, oly rendszerrel váltja fel, a hol nem lehet ily kételynek a legeorrectebb eljárással szemben tért engedni. A másik szempont, a mely felszólalásra késztet s ezt mellékesen jegyzem meg, az, hogy a nagyméltóságú főrendiházi tag úr sem méltóztatott a mostani átalányösszeg mérve ellen kifogást emelni, azt túlságosnak jelezni és ő nagyméltósága jónak látta ugyanakkor, mikor a képviselői állás nymbusáról beszélt, a képviselőket kötelességök pontosabb teljesitésére figyelmeztetni. Erre bocsánatot kérek, megjegyzem, hogy a ki igaz bírája kivan lenni közállapotainknak, mint mindenütt, ugy itt is találhat egyes kivételeket, a kik közömbösek kötelességeik teljesítése iránt, de a ki közállapotainkat valóban helyesen ítéli meg, az egész képviselőházra nem fogja azt. mondhatni, hogy kötelességeit nem teljesiti megfelően. Engedje meg nekem ő nagyméltósága, de nézetem szerint akár teljesiti kötelességét valaki, akár nem, annak hivatott birája első sorban maga a képviselőház és azon hangulatnál fogva, a mely a képviselőházat áthatja s a mely hangulatnak ott igen sokszor kifejezés is adatik, egészen mellőzhetővé lesz az, hogy a képviselőház kötelességének teljesitésére más oldalról is figyelmeztettessék. Ezen megjegyzésem után bátorkodom a javaslatot elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Szontagh Pál: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy egy megjegyzést tehessek a ministerelnök ur ő nagyméltőságának előadására. (Halljuk! Halljuk!) Én a kötelességteljesítés! t. ministerelnök úr, úgy értem, hogy sokszor tapasztaltam, hiszen 22 esztendeig voltam a képviselőház termében, hogy igen sok képviselőtársam abból a 4, 6, 8 hónapból, melyet az országgyűlésen tartozott volna tölteni, eltöltött két vagy négy hetet, de azért mégis az egész időre felvette napidíjait. Mennyivel ingerlőbb lesz most a képviselői állás elnyerése, ha a 3200 forintnyi fizetést 4 vagy 2 hónapi vagy egy heti Budapesten tartózkodás és mulatozás után fel lehet venni % Való ságos sinecurának, megélhetési eszköznek fogják ezután tekinteni a képviselői állást, és ezért rohamos kapkodás és törekedés lesz tapasztalható a képviselői állás elnyerése után. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hopy mily utakon történik ez a versengés most is. Ezért vagyok bá-