Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-30

XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 161 törvényjavaslat megszavazásakor a minister urat felkérni, kegyeskedjék figyelmét egyúttal ezen szabályozásokra is kiterjeszteni. A szegszárdi vámtól ezen vizeket a Dunába levezető szabályozási munkálatot és a vizvezető medernek figyelembe vételét ajánlom ezen alkalommal és kérem, hogy a mennyiben ez lehetséges, a Duna szabályozásával szoros összefüggésben lévő ezen munkálatokat az ezen törvény által megszavazott országos segélynek a szabályozás érdekében való irányítása által telhetőleg részesíteni méltóztassék. Bethlen András gróf földmivelésügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! ő excellentiájának ezen Jeiszólalására bátor vagyok röviden megjegyezni, hogy ezen törvényjavaslat, a mely a Közép-Duna szabályozásának egészéből különválasztott és a sürgősség által indokolt része, teljesen beleillik az egész tervbe, a mely most már elkészült, azonban a ministeiium kebelétől még nem kerülvén ki, még a műszaki nagy tanács által felülvizsgálva, felülbírálva nem lett; de remélem, ez év őszén megtörténik. Akkor leszek abban a helyzetben, hogy ezen összefüggő egész tervet a törvényhozásnak bemutassam. Mindenesetre igyekezni fogok azon, hogy egyfelől az állam finánciáinak kímélete szem előtt tartassék, de másfelől, hogy ezen mű felölelje mindazt, a mi a Dunaszabályozás szempontjából elkerülheílenül szükséges. Azt hiszem, hogy ezzel egyúttal megnyugtatólag "válaszoltam ő excellentiájának felszólalására. (Helyeslés.) Elnök: A törvényjavaslat ellen áíalánosságban észrevétel nem tétetvén, kimondom határozatilag, hogy a Duna-folyam fajszi és Bogyiszló-Baja közötti rész szabályozásáról szóló törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Cziráky Antal gróf jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Sem átalánosságban, sem a részletekre nézve az itt felolvasott törvényjavaslat ellen észrevétel nem tétetvén, az változatlanul FŐRENDI NAPLÓ. 1892—97. II. KÖTET. elfogadtatik, miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló törvényjavaslatnak tárgyalása. Cziráky Antal gróf jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Gyulai Pál jegyző: Keglevich István gróf! Keglevich István gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! E törvényjavaslattal szemben kénytelen vagyok constatálni, hogy az oly kérdésre vonatkozik, a mely már évek óta nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is a kísérletezés stádiumában van;s daczára annak, hogy e téren teljes analógia a külföld egy országával sem állítható fel, mégis nagyjában az irány, a végezel és az eszközök ugyanazok, és a midőn ezen szempontból egyes bortermelő országokban is constatálni lehet, hogy ott sem éretett el ezen czél, daczára annak, hogy ott ugy anyagi, mint kivált erkölcsi szempontból sokkal számosabb és sokkal erősebbb eszközök állanak rendelkezésre, mint nálunk, akkor ugyanazon indokokból, de kivált azért, mivel, mondom, az analógia sincsen meg, azt merem állítani, hogy ezen törvényjavaslatnak sem lesz semmi hatása, legalább annak nem, a mi benne van; annak pedig, a rni nincsen benne, ha lesz hatása, az csak káros és veszedelmes lehet. Természetesen, kivált a kérdés mai stádiumában, nem kívánhatok részletesen foglalkozni és nem akarom a nagyméltóságú főrendiházat szakszerű fejtegetésekkel untatni; csak röviden legyen szabad e törvényjavaslatra nézve kettőt megjegyeznem. Itt szemben állunk egy oly törvényjavaslattal, a mely el akarja tiltani, a mint maga az indokolás is mondja, terjesztését egy oly anyagnak, a melyről maga mondja, hogy nem létezik, t. i, a műbornak. Másodsorban el akarja tiltani a mesterséges borok előállítását és terjesztését, a miről azt mondja, hogy mesterséges az a bor, mely nem kizárólag szőlőből készíttetik stb., ellenben a természetes mustnak javítása útján előállított bor nem mesterséges; hogy azonban 21