Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-30

XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 157 a többi európai államok vele hasonló szerző­désekre, illetőleg egyátalán kereskedelmi szer­ződésre lépni nem voltak hajlandók, minthogy a kereskedelmi szerződések alapelve, a mindig egyenlő elbánás, hogy a szerződő államok kö­zött kivételes kedvezmények egyesek javára ne tétessenek. Ismétlem tehát, hogy az előbbihez hasonló előnyt elérni nem lehetett; de ha összehasonlítjuk a vámtételeket a korábbiak­kal, nevezetesen azokkal, a melyek eddig fenn­állottak, ha van is némi emelkedés a vám­tételeknél a Szerbiába való bevitel tekintetében, a megállapított tételek, a melyek a monarchia kivitele érdekében Szerbia részéről megadattak, még mindig olyanok, hogy azokkal képesek vagyunk felvenni a versenyt és kivitelünk Szerbiába, csökkenni egyátalán nem fog. Ezzel szemben áll az, hogy viszont mi sem adtuk meg a behozatal tekintetében Szer­biának teljes mértékben azokat a nagyobb ked­vezményeket, a melyek részére már az 1881. évi szerződésben biztosítva voltak; nevezetesen a Szerbiából való behozatalnál a monarchia részéről megállapított vámok föl emeltettek a korábban fennállott vámokkal szemben, ugyanis a gabonára, búzára, rozsra és árpára nézve azok a kedvezmények, a melyek Szerbiának korábban megadattak, e szerződésben nincse­nek teljes mértékben megadva, hanem 25 — 50 krajczár az emelkedés. A szerződés tárgya mindig kölcsönös com­pensatio, az érdekeknek kölcsönös mérlegelése és e szerződés hosszas és fáradtságos tárgya­lások alapján, melyek hónapokon keresztül folytak és a múlt évnek egész felét, sőt annál többet is igénybe vettek, állapíttatott meg, de ugy, hogy — merem mondani — azt a domi­náló állást, melyet a monarchia kereskedelmi tekintetben Szerbiában elfoglalt, nemcsak nem veszélyezteti, hanem ellenkezőleg, annak állan­dósítását, továbbá fejlődését biztosítja a jövő­ben is. Ennélfogva kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot elfogadni. (Hély&slés.) Elnök: Kíván valaki átalánosságban hozzá­szólani? Ha nem, kimondom határozatképen, hogy a méltóságos főrendek a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvény­javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Kérem azon méltóságos főrendeket, a kik­nek a szerződés egyik vagy másik czikke ellen észrevételök volna, méltóztassanak a jegyző ur­nái feliratkozni, mert igy megkíméltethetnének a méltóságos főrendek ezen hosszú törvény­javaslat, illetőleg szerződés részletes felolvasá­sától. Ha senkinek a részletek ellen kifogása nincsen, akkor kimondhatom határozatképen, hogy a mélt. főrendek a törvényjavaslatot áta­lánosságban és részleteiben elfogadják, a miről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Szapáry István gr. ur ő nagyméltósága fog jelentést tenni a szavazás eredményéről. Szapáry István gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A közösügyek tárgyalá­sára kiküldött országos bizottság tagjaira a szavazatok beadatván; és összeszámittatván, van szerencsém jelenteni, hogy e bizottság ren­des tagjaivá rnegválasztattak: Andrássy Aladár gróf egyhangúlag, Apponyi Lajos gróf szótöbbséggel, Batthyány Lajos gróf fiumei kormányzó szótöbbséggel, Bohus Zsigmond egyhangúlag. Brankovics György karlóczi gör. kel. érsek és szerb patriarcha egyhangúlag, Cziráky Antal gróf egyhangúlag, Erdődy István gróf kir. főlovászmester szótöbbséggel, Keglevich István gróf egyhangúlag, Lukács Antal egyhangúlag, Pallavicini Ede őrgróf egyhangúlag, Rudnyánszky József báró egyhangúlag, Schlauch Lörincz püspök egyhangúlag. Schuster Konstantin püspök szótöbbséggel. Szapáry Géza gróf kir. főudvarmester egy­hangúlag, Szécsen Antal gróf egyhangúlag, Sztáray Antal gróf egyhangúlag, Ifj. Wodianer Albert báró egyhangúlag, Zichy Ágost gróf egyhangúlag, Zichy Nándor gróf id. egyhangúlag — és Horvát-Szlavon-Dalmátország részéről, Kussevich Szvetozár, horvát-szlavon-dalmát főrendi képviselő egyhangúlag.

Next

/
Thumbnails
Contents