Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.
Ülésnapok - 1892-30
158 XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Póttagokká pedig megválasztattak a következő sorrendben: Dessewffy Sándor püspök, Karátsonyi Jenő gr., Pálffy Béla gr., Radó Kálmán, Gáll János és Horvát-Szlavon-Dalmátország részéről Josipovics István horvát-szlavondalmát főrendi képviselő. (Éljenzés.) Elnök: Az ekként megválasztott bizottsági tagok a saját igazolásukra a megválasztásukról szóló jegyzőkönyvi kivonatot fogják megkapni, valamint e választásról szokott módon jegyzőkönyvi kivonat mellett értesíttetni fog a képviselőház és az orsz. bizottságnak korelnöke. A ministerelnök úrtól érkezett egy átirat, a melyben felkér, hogy azon mélt. főrendek, a kik közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságba megválasztattak, a szokásos elöértekezlet megtartása végett a mai nap d. u. 4 órakor a képviselőház pénzügyi bizottságának üléstermében megjelenni szíveskedjenek. Az ügy sürgősségénél fogva azonnal hitelesíttetni fog a jegyzőkönyvnek e választásra vonatkozó pontja, hogy a képviselőház elnökségéhez átküldessék. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontja hitelesíttetik. Következik a napirend szerint: a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkeíyézéséről szóló törvényjavaslat és a közgazdasági bizottság jelentésének tárgyalása. Cziráky Antal gr, jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan valaki átalánosságban hozzászólani ? Ha senki sem kivan szólani, kimondom határozatképen, hogy a mélt. főrendek a Szerbiával 1892. augusztus 9-én kötött állategészségügyi egyezményről szóló törvényjavas, latot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Az előbbeni szerződés tárgyalása alkalmával követett eljárás szerint felhívom a méltóságos főrendeket, hogy ha valakinek a részletekre nézve megjegyzése volna, jelentkezzék a jegyző uraknál. Ha szólásra senki sem jelentkezik, kimondom határozatképen, hogy a mélt. főrendek a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadják és erről a képviselőházat szokott módon értesíteni fogják. Következik a tengeri szabad hajózás segélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kíván valaki átalánosságban szólani? Zichy Nándor gr.: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! Az előttünk fekvő törvény javaslatot szívesen elfogadom a tárgyalás alapjául. Nagy nyomatékot tulajdonitok mindazoknak, a mik annak indokolásául a minister ur és a bizottság által felhozattak; de nagy nyomatékot helyezek azon szempontból is, hogy nemcsak a tengerészek kiképzése, nemcsak a tengerparti vidéknek adandó kereset, hanem átalában a hajózás érdekének előmozdítása is igen nagy érdekünkben fekszik. Sokat áldoztunk Fiume és a tengerpart érdekében ; tettük ezt azért, hogy Magyarországnak kereskedését és átalában termelését előmozdítsuk. Ezen nagy áldozatok körébe tartozik az is, a mit a hajózás érdekében tett Magyarország, midőn a szövetkezés utján előmozdította a kereskedést és hajózást De én azt hiszem, hogy magának Fiúménak és igy a tengerpartnak kereskedelmi tevékenysége még odáig nem fejlesztetett, hogy e részben még igen sok tenni való ne volna hátra. Nem elég egy kereskedés fejlesztésére és egy tengeri kikötő felvirágoztatására a tengerparti hajózás, nem elég a kereskedésnek szövetkezés utján és a kormány segélyével való előmozdítása, hanem fölötte kívánatos nemcsak Fiúménak, hanem összes közgazdasági érdekeinknek szempontjából, hogy a kereskedelmi hajózás szelleme minden más utón is ébresztessék. Ajánlom ez álláspontot ö nagyméltósága kegyes figyelmébe, nem mintha nem tenném fel, hogy őt is nem e nézetek vezérlik, hanem hogy e részbeni törekvéseit a főrendiház véleményének latbavetésével is lehetőleg erősítse. Elnök: Nem kivan más senki sem szólani? Akkor kimondom, hogy a jelen törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatik.